Kezdődik a tanév – önkormányzati segítség beiskolázáshoz

Tavaly az azt megelőző évhez képest tíz százalékkal nőtt az önkormányzati általános iskolákba jelentkezők száma, most szeptemberben pedig még több, közel ötszáz elsős ül be az iskolapadba. A tanulólétszám örvendetes emelkedése kellemes gondot jelent az önkormányzatnak.
"Az idén is mindent megtettünk annak érdekében, hogy mindenki az általa kiválasztott iskolába iratkozhasson be" – emelte ki Fonti Krisztina. Az oktatásért felelős alpolgármester elmondta, hogy a törvény értelmében az iskolakötelezettség a lakhely szerinti körzetes iskolára vonatkozik, azaz csak ebbe az intézménybe kötelező felvenni a jelentkezőt.
A törvény úgy szól, hogy amennyiben az adott iskolában indítandó osztály létszáma a körzetes gyerekekkel nem éri el a huszonhatot, az üres helyeket körzeten kívüli jelentkezőkkel is feltölthetik. Ilyenkor előnyt élveznek a kerületi lakosok, illetve azok, akiknek testvére már az iskolába jár. Abban az esetben, ha egy iskolába több mint harmincegy körzetes gyermek szeretne beiratkozni, egy újabb osztályt kell indítani.
"A felvételi eljárás során igyekeztünk figyelembe venni az egyéni igényeket, örömmel mondhatom, hogy alig több mint tíz esetben kellett nemet mondanunk a szülők kérésére. Ezekben az esetekben a gyermeket a körzetes iskolában helyeztük el" – hangsúlyozta Fonti Krisztina, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a februárban elfogadott kerületi költségvetés iskolákra vonatkozó fejezetét már a felmérések alapján várt nagyobb gyermeklétszámnak megfelelően alakították.
Ami a részletes adatokat illeti, az önkormányzat oktatási és közművelődési irodáját vezető Gilicze Zoltán tájékoztatása szerint az Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban szeptemberben két áltanos tantervű, a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában egy, a Németvölgyi Általános Iskolában a logopédiai mellett egy angol és idén először egy természettudományos irányultságú első osztály is indul.
A normál mellett egy német nemzetiségű osztállyal kezdi meg a tanévet a Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola, míg a beiratkozáskor a legtöbb érdeklődőt fogadó Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnáziumban a tavalyi kettő után ezúttal három első osztály indul.
Ének-zene és általános tanmenetű osztály várja a gyerekeket a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskolában, a Virányos Általános Iskola két, a Zugligeti Általános Iskola pedig egy normál osztályt indít. Népszerűnek bizonyultak a nem önkormányzati fenntartású intézmények is, ezek közül a körzetes jelentkezőket nagy számban fogadó ELTE-ben négy, a SOTE-ban két elsős osztályban kezdődik meg az oktatás.

Szociális támogatások

Az idei tanévben is többféle, önként vállalt pénzbeli támogatással segíti a szociálisan rászoruló, iskoláskorú gyermeket vagy gyermekeket nevelő családokat az önkormányzat. Beiskolázási segélyt az az általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában tanuló gyermeket nevelő család kaphat, amelyben az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A kérelmet szeptember 30-ig lehet benyújtani, a 11 400 forint támogatás a gyermek húszéves koráig adható, amennyiben szakiskola vagy középiskola nappali tagozatán tanul.
Kilencvenszázalékos gyermekétkeztetési térítési díjkedvezményt biztosít az önkormányzat a bölcsődébe, óvodába, valamint az általános és a középiskola nappali tagozatára járó gyermek után abban az esetben, ha a családon belül az egy főre jutó havi jövedelem kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, míg az öregségi nyugdíj kétszeresét meg nem haladó jövedelem esetén a támogatás mértéke ötven százalék. Szintén az étkezési díj felét fizetik a három- vagy többgyermekes, valamint a tartósan beteg gyerek(ek)et nevelő családok.
Érdemes szeptember 30-ig kérelmezni a kedvezményt, ami így szeptember elsejétől vehető igénybe, egyébként a támogatás mindig a befizetés hónapját követő elsejétől jár. Az egyéni elbírálás alapján meghatározott összegű rendkívüli gyermekvédelmi támogatás feltétele, hogy az igénylő családban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum kétszeresét.
További támogatások igénybevételét teszi lehetővé a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, amit évente két alkalommal, augusztusban és novemberben folyósítanak. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak az iskolától tankönyvtámogatást is kaphatnak, étkezésükért a nyolcadik osztály befejezéséig nem kell fizetni, a középiskolában pedig ötvenszázalékos kedvezményben részesülnek. A támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százharminc százalékánál, a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza, a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos.
Száznegyven százalékra nő a jogosultság jövedelemhatára, ha a nagykorú gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, és nem töltötte be 23. életévét. Ennél két esztendővel magasabb a korhatár, amennyiben a kérelmező felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója. A szociális rászorultság feltétele még, hogy az egy főre jutó vagyon értéke alatta marad a törvényben meghatározott mértéknek.
Szociális ösztöndíjat kaphat az a nappali tagozatos tanuló az általános iskola negyedik osztályának elvégzésétől a szakiskola, középiskola végéig, akinek tanulmányi átlaga jobb, mint 4,1, és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét. A havi rendszerességű támogatás összege 5700 forint, a kérelmet augusztus 15-e és október 30-a között kell leadni.
Jó hír, hogy a tavaly megállapított tankönyvárplafon az idén sem változik, így az iskolai tanszercsomagokért biztosan nem kell többet fizetni. Továbbra is ingyenesen jár a tankönyv a tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődészavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) gyermeknek, valamint azoknak, akik három- vagy többgyermekes családban élnek, nagykorúként és saját jogon családi pótlékra jogosultak, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulóknak.
Az előző évhez képest nincs változás az iskolakezdési támogatás rendszerében, amit azok kaphatnak, akik a gyermek után családi pótlékra jogosultak. A támogatás 2012. évi szabályai szerint a munkáltató kedvező adózású béren kívüli juttatással járulhat hozzá a munkavállaló gyermekneveléssel, azon belül az iskolakezdéssel kapcsolatos terheihez. A gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig adható támogatást kizárólag tankönyv, taneszköz vagy ruházat vásárlására lehet felhasználni.

Tanszerkörkép

A tavalyi évhez képest összességében nem emelkedtek jelentősen a taneszközök árai, különösen a hipermarketekben lehet találkozni kedvező ajánlatokkal. Vásárlás előtt érdemes alaposan körülnézni, és akár több boltból beszerezni az éppen akciós termékeket. Mindig figyeljünk a minőségre, könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az olcsó végül többe kerül: a gyorsan kifogyó golyóstoll, a töredező hegyű ceruza, a maszatoló radír vagy a néhány használat után talpát vesztő tornacipő nem feltétlenül jó befektetés!
Iskolatáska és a nagyobb gyerekek körében népszerű hátizsák 2000 forinttól, tornadressz 1500, sportcipő 2000 forinttól kapható. Spirálfüzetet és filctollszettet 200, színesceruza-készletet 300, zsírkrétát 100 forinttól lehet vásárolni, a fémből készült körzőkészlet 500, míg a vonalzókészlet 400 forinttól elérhető.

Új feladatmegosztás

Az oktatási és közművelődési iroda szervezésében megtartott értekezleten a kerületi oktatási intézmények vezetői tájékoztatást kaptak a köznevelési törvény szeptemberben, illetve részben januárban életbe lépő változásairól. A hagyományos tanévnyitó konferencián Brassói Sándor, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közoktatás-irányítási Főosztályának vezetője elmondta, hogy bár januártól az önkormányzati iskolák az államhoz kerülnek, az intézmények működtetéséről továbbra is a települések gondoskodnak.
A változtatások új feladatokat és működési kereteket fogalmaznak meg az iskolák fenntartásával, valamint üzemeltetésével kapcsolatban. A legfontosabb újdonság, hogy a törvény különbséget tesz az alap- és középfokú iskola fenntartója – ezt a jogosítványt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül az állam gyakorolja – és az intézményeknek otthont adó épületek működtetője, azaz a 3000 lakosnál nagyobb lélekszámú települések között.
Mivel a kormányhivatali struktúra januártól Budapesten is kiegészül a járási rendszerrel, a települési önkormányzatoktól számos feladat a fővárosi kormányhivatalokhoz, illetve járásokhoz kerül. Ez azért lényeges, mert az eredeti köznevelési törvényben még nem szerepeltek a járások, holott január 1-jétől a tanköteles tanulók nyilvántartásától kezdve a felvételi időpontok összehangolásáig számos gyakorlati teendőt a kormányhivatalok vesznek át, míg a hatósági feladatokat a törvény a járásokhoz utalta.
Az állami köznevelési feladatellátás részeként ráadásul a fenntartás elve is megváltozik: az eddigi önkormányzati alap-, középfokú és szakképző iskolák fenntartásáról, illetve a pedagógusok bérezéséről az állam a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül gondoskodik. A nem állami és önkormányzati intézmények esetében – ilyenek az egyházi, alapítványi, magániskolák – a fenntartók jogköre, jogosítványai nem változnak.
Január elsejétől ugyanakkor a fenntartó mellett megjelenik a működtető fogalma is. Ennek lényege, hogy a törvény szerint a háromezer fő feletti lakosság esetében az önkormányzat működtetői státuszt kap, amennyiben nem adja át az államnak a vagyon- és az épületgazdálkodás jogosítványát. Ebben az esetben az ingó és az ingatlanvagyont, azaz magát az ingatlant és a tárgyi eszközöket működteti az önkormányzat, a bérszámfejtés viszont – a technikai alkalmazottakon kívül – az államkincstáron keresztül történik. Szintén állami feladat az épületet érintő fejlesztések és rekonstrukciók elvégzése. Mindez azzal jár, hogy az iskoláknak januártól egyebek közt nem lesz önálló költségvetésük, önálló gazdálkodási jogkörük, nem lesznek adójogalanyok, kizárólag a szakmával kell majd foglalkozniuk.
Brassói Sándor a mindennapos testneveléssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptembertől az 1., az 5. és a 9. évfolyamon heti öt órán vesznek részt a diákok. Ebből hetente két óra kiváltható, ha a tanuló igazolt, illetve a kerettantervben meghatározott foglalkozáson – ilyen mások mellett a tánctanítás – vesz részt, vagy az iskola keretein belül sporttevékenységet folytat.
A Nemzeti Alaptantervet (NAT) érintő változás, hogy az első idegen nyelv csak az angol és a német lehet, a második nyelv tanítása pedig nem indítható a hetedik osztály előtt. Ugyancsak a NAT rendelkezik az erkölcstan oktatásáról, ami 2013 szeptemberétől kötelező.
Érettségin az elégséges eredményhez az eddigi húsz százalék helyett szeptembertől már huszonöt százalékos teljesítményre van szükség, az idegen nyelvek közül pedig azokból lehet vizsgázni, amelyeket az iskola tanít. Ami az előrehozott érettségit illeti, 2014. májustól kezdve erre csak akkor van mód, ha az adott tantárgy oktatása – az idegen nyelv és az informatika kivételével – a helyi tanterv szerint befejeződött.
Pokorni Zoltán polgármester azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy egyelőre nem tudni sokat a fenntartónak utalt több mint 400 milliárd forint állami támogatás elosztásáról, jelenleg ugyanis mindössze egy számot rendeltek a feladatok mellé. Annyi bizonyos, hogy a jövő év szeptemberétől esedékes magasabb pedagógusfizetésekre szánt 70 milliárd forint megvan, azonban a polgármester szerint csak akkor lehetünk teljesen nyugodtak, ha ezt a bértömeget minden egyes intézményre lebontják.
Örömteli, hogy a kormányzat szándékai szerint 2013-ban nem lesz létszámcsökkentés, azaz a béremelést nem leépítésekkel oldják meg. Pokorni Zoltán kockázatot lát abban, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal olyan csúcsszerv jön létre, amely 120 ezer ember létbiztonságáért felel. A legfőbb kérdés szerinte az, hogy mennyire lesz működőképes az elmúlt kilencven év legnagyobb magyar „vállalata”. A polgármester szerencsétlennek nevezte a kettős irányítást, hiszen az új rendszerben elválik a szakmai és a gazdasági vezetés, ugyanakkor jónak tarja, hogy megszűnik az iskolarendszer eddigi szétaprózottsága.
Hozzátette: az önkormányzat nem adja át az államnak a kerületi intézmények működtetését, pedig ma még sok minden tisztázatlan a napi üzemeltetéssel kapcsolatban. Az biztos, hogy az étkeztetésért az önkormányzat felel, de például a törvényben nem egyértelmű, hogy a taneszközöket az államnak vagy az önkormányzatnak kell megvásárolnia.

MM.

A tanév rendje

2012.

szeptember 3. (hétfő): első tanítási nap

október 12. (péntek): október-novemberi érettségi vizsgák első napja

október 27. (szombat): őszi szünet előtti utolsó tanítási nap

október 28. (vasárnap): őszi szünet első napja

november 5. (hétfő): őszi szünet utáni első tanítási nap

november 30. (péntek): október-novemberi érettségi vizsgák utolsó napja

december 22. (szombat): téli szünet első napja

2013.

január 3. (csütörtök): téli szünet utáni első tanítási nap

január 11. (péntek): első félév vége

március 27. (szerda): tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap

április 3. (szerda): tavaszi szünet utáni első tanítási nap

május 2. (csütörtök): utolsó tanítási nap az iskola utolsó, befejező évfolyamán a középiskolákban és a szakiskolákban

május 3. (péntek): május-júniusi érettségi vizsgák első napja

május 29. (szerda): országos kompetenciamérés

június 14. (péntek): utolsó tanítási nap

június 28. (péntek): május-júniusi érettségi vizsgák utolsó napja