Nem mindegy, hol van az ajtórács!

A lakóépületek közös használatú tereinek, a folyosók, lépcsőházak vagy éppen a különböző tárolók használatával kapcsolatos tűzvédelmi szabálytalanságokért a lakók – adott esetben a társasház – közösen felelnek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a közösség ismerje a hatályos rendelkezéseket. Érdemes pontosan tájékozódni, mert a legújabb előírások a korábbiakhoz képest jóval szigorúbban büntetik azokat a kihágásokat, amelyeket sokan természetesnek tekintenek.
Ilyen a menekülési útvonalnak számító folyosók, lépcsők, lépcsőpihenők, átjárók és közlekedők elzárása, vagy leszűkítése különböző tárgyakkal. A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 575. § (4) bekezdése értelmében lakóépületek közlekedőin, lépcsőházaiban éghető anyag akkor tárolható, éghető burkolat akkor helyezhető el, ha azt a tűzvédelmi hatóság engedélyezte.
Nincs mód a menekülési útvonal leszűkítésére, amennyiben emiatt nem biztosítható a szükséges átbocsátóképesség, illetve az elhelyezni kívánt tárgy tüzet idézhet elő (ilyen a hűtőszekrény), vagy nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek észlelését, működtetését, elmozdulása akadályozná a kiürítést, a tűzoltói beavatkozást. Azokon a folyosókon, lépcsőszakaszokon, közlekedőkön, amelyek nem menekülési útvonalak, növény, babakocsi, kerékpár, ezekhez hasonló nem éghető tárgy, lakásbejárat előtt lábtörlő, a menekülési útvonal padlósíkjától mérve legalább 1,95 méter magasságban lévő növény a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhető, amennyiben nem nehezíti a tűzvédelmi berendezések működtetését és láthatóságát.
Közlekedő lezárása akkor nem elfogadható, ha az tűzvédelmi berendezés, mentésre, füstelvezetésre szolgáló nyílászáró elérését akadályozza. Szabálytalan a rácsos ajtó beépítése akkor is, ha nyitott állapotában zavarja a közlekedést, a liftajtó, vagy más bejárati ajtó kinyitását, esetleg rálóg a lépcsőkarra, illetve a lépcsőpihenőre.
A szabályok megszegése miatt – előzetes figyelmeztetés nélkül! – tűzvédelmi bírságot szabhatnak ki. Ennek összege a menekülőajtó, vészkijárat leszűkítése esetén 60-100 ezer forint kijáratonként. Amennyiben a menekülésre számításba vett kijáratot úgy szűkítik le, hogy a menekülő az akadályt nem tudja önerőből azonnal megszüntetni, a bírság 200 ezertől 300 ezer forintig terjed.
A menekülő utakon a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezett éghető anyagok után közlekedőnként 60-100 ezer forintot kell fizetni. Több szabálytalanság egyidejű fennállása esetén a bírságok összeadódnak, ráadásul az eljáró hatóságnak nincs módja a mérlegelésre.
Padláson csak akkor helyezhető el éghető anyag, ha az nem akadályozza a tetőszerkezet és a kémények elérését, illetve szükség esetén könnyen elmozdítható. Tűzgátló, azaz önálló szellőztetéssel rendelkező és tűzmentes ajtóval ellátott előtérben, valamint menekülésre alkalmas füstmentes lépcsőházban tilos a tárolás. Nagyon fontos, hogy tetőtérben, szuterénben és pincében egyáltalán nem szabad elhelyezni "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot – oldószeres festéket, lakkot, benzint és éghető gázokat –, míg garázsban és gépjárműtárolóban éghető folyadékot és gázt.
Személygépkocsival, 50 köbcentiméter feletti motorkerékpárral tilos az épület kapualjában parkolni. Udvarba is csak úgy lehet beállni, hogy az autó vagy a motor legalább két méterre legyen a menekítésre szolgáló falnyílások – ablak, ajtó – függőleges vetületétől. Lakóépületen belül gépjárművek, beleértve az 50 köbcenti feletti motorkerékpárt is, kizárólag garázsban tarthatók.
Az I., II., III., XII. kerület területén tűzvédelmi hatósági ügyekben a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1035 Budapest, Vihar utca 3.) jár el. A hatóság tájékoztatása szerint november 1-jéig hetvenhárom lakóépületben tartottak ellenőrzést, tizenhárom esetben tűzvédelmi kötelezést adtak ki, tizenkétszer tűzvédelmi bírságot szabtak ki. A bírságok összege több mint hárommillió forint volt.

Em.