Mozgásszervi szűrés az iskolákban
Befejeződött az önkormányzati fenntartású általános és középiskolákba járó diákok mozgásszervi szűrése. A program keretében az ősszel mintegy ezernégyszáz vizsgálatot végeztek el, a gyerekek közel felénél derült fény valamilyen ízületi, csontrendszeri elváltozásra, illetve lúdtalp jelenlétére.
Felmérések szerint a magyar óvodás- és iskoláskorú gyerekek legalább háromnegyede lúdtalpas, több mint fele pedig tartáshibás. Ennek oka egyrészt genetikai eredetű – az örökletesség arányát a szakemberek ötven százalékra teszik –, de legalább ekkora szerepe van a mozgásszegény életmódnak, illetve a megelőzés hiányának.
Utóbbi két tényezőn próbál meg segíteni a Hegyvidéki Önkormányzat, amely a másodikosok számára kötelező úszásoktatás mellett három évvel ezelőtt Budapesten elsőként vezette be a mindennapos testnevelést az általános iskolák alsó tagozatain. A program az idei tanévtől a kormányzat döntésének köszönhetően tovább bővült, ami azt jelenti, hogy a XII. kerületben már hat évfolyamon tartanak heti öt órát.
Kiemelt hangsúlyt helyeznek a prevencióra is. Az idén ősszel ismét tizenegy önkormányzati fenntartású általános és nyolc középiskolában szerveztek mozgásszervi szűrést.
Ezúttal az 5. és 9. osztályos diákok, a már gyógytestnevelésre járó 1–12. osztályosok, valamint a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola tanulói, továbbá a Zugligeti Általános Iskola első osztályos diákjai, összesen közel ezerötszáz gyerek vett részt az intézményekben megtartott vizsgálaton.
Az 5. és 9. osztályosok több mint 51 százalékánál nem lehetett kimutatni mozgásszervi elváltozást, a korábban gyógytestnevelésre járók közül öt tanuló állapota jelentősen javult, ezért őket visszairányították a normál tornaórákra. A szűrővizsgálat eredményeként ugyanakkor 37 ötödikes és 77 kilencedikes tanuló a jövőben gyógytestnevelésen vesz részt.
Gerincdeformitás az esetek 18,3 százalékában fordult elő, hanyagtartással 133 diák küzd. Náluk az alapvetően rossz testtartás még nem rögzült, a gerinc fokozott görbületei aktív izomerővel, valamint műfogással korrigálhatók. Ebben segítenek a rendszeres úszás és a különböző labdasportok, valamint a gyógytestnevelő tanárokkal egyeztetett, rövid, átmozgató, tartásjavító gyakorlatok.
Az iskolai gyógytornára járók közül most huszonnyolc tanulónál a korábbi fokozott elváltozások helyett, „csak” hanyagtartást rögzített a szűrővizsgálat. Ez azt jelenti, hogy náluk az irányított torna hatására csökkent a vállkötöttség és a kéz–talaj-távolság, s fokozódott a gerinc mobilitása.
A gyerekek közel 16 százalékánál önmagában diagnosztizált talpboltozat-süllyedést, népies nevén lúdtalpat állapítottak meg, ami az előző évekhez képest némileg jobb arány. Elgondolkodtató viszont, hogy a többség nem megfelelő cipőt hord, holott a kemény kérgű, jó felépítésű lábbeli viselésével, rendszeres lábtornával javítható a talpboltozat elváltozása. Sportolással és helyes táplálkozással a legtöbb esetben a túlsúly is kezelhető, ez egyébként a vizsgálatba bevont diákok 2,2 százalékát érinti.
A Fekete István iskola tanulóinak közel felénél nem észlelhetők ellenőrzést igénylő elváltozások, míg a lúdtalp és a hanyagtartás egyaránt 22 százalékos gyakorisággal fordul elő. Kifejezetten jó eredménynek számít, hogy mindössze hat diáknál fordult elő valamilyen mozgásszervi rendellenesség a Zugligeti Általános Iskola első osztályosai között. Az intézményből egyetlen gyereket kellett gyógytestnevelésre utalni.
Em.