Szabadegyetem a szájbetegségekről

Minden ember az élete során átlagosan negyven-ötven tonna élelmiszert fogyaszt el, ami kivétel nélkül bekerül a szájüregbe. Ezért van jelentősége annak, hogy mit eszünk, hiszen a szájüreg betegségei összefüggésbe hozhatók a szájba jutó táplálékkal.
A többi között ez az oka annak, hogy bár alig öklömnyi területről van szó, a szájüreget és a hozzá tartozó garatot, illetve gégét a rosszindulatú daganatok tíz százaléka érinti. Utóbbi egyre riasztóbb méreteket ölt, ma már ezen a téren világelső Magyarország. Mindemellett a születési rendellenességek, a gyulladások és a harapási eltérések tartoznak a leggyakrabban előforduló szájbetegségek közé.
A legjellemzőbb rákmegelőző állapot a leukoplakia, a szájüreg nyálkahártyájának 5 milliméternél nagyobb átmérőjű, a hámszövet helyi, idült gyulladással és fokozott elszarusodással járó, fehéres elszíneződésű foltja. Ez elsősorban a nyelven, a garaton és a szájpadláson jelenik meg. Dörzsöléssel el nem távolítható, fájdalmat nem okozó elváltozás, ami esetenként érintésre, fűszeres ételek fogyasztásakor érzékeny lehet. Kiváltó okai a legkomolyabb rizikófaktorok: a dohányzás és az alkohol.
Az önkormányzat által szervezett Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi előadásán dr. Katona József, a János kórház fül–orr–gége és szájsebészeti osztályának főorvosa beszélt a leggyakoribb szájbetegségekről, és a leukoplakia kapcsán hangsúlyozta: nem jelent menekvést, ha valaki csak keveset dohányzik, ugyanis a betegség tünetei már napi négy-öt szál cigaretta elszívása mellett is jelentkezhetnek. Kialakulását a pipázás és a szivarozás is elősegíti.
Jó hír ugyanakkor, hogy e káros szenvedélyekről való lemondás, a dohányzás és/vagy az alkoholfogyasztás felfüggesztése az esetek 30-60 százalékában önmagában teljes gyógyulást eredményez. A betegség kezelése konzervatív: helyi ecsetelés, illetve az elváltozás kimetszése, lézeres eltávolítása a lehetséges alternatívák. Könnyen rosszindulatúvá válhat – a kóroki tényezők tartós fennállása, a szűrések elmaradása vagy a kórismézés késlekedése tehát végzetes lehet.
Az alsó és felső ajkak rákos megbetegedése nagy eséllyel gyógyítható korai diagnózissal és sebészeti beavatkozással: a leghatékonyabb a babérlevél-kimetszés, vagy az almahámozási módszer, amelyek eltávolítják a burjánzó szöveteket. A szájüregi daganatok megjelenésének okai a dohányzás és az alkoholfogyasztás mellett a rossz szájhigiéné, valamint a kémiai és fizikai irritáció.
Míg a jóindulatú daganatok tokosak – azaz jól körülhatárolhatók –, a rák jellegzetessége, hogy gyorsan terjed, rövid időn belül megtámadja a környező csontokat, illetve a nyirokrendszert. Éppen ezért már a legkisebb fekélyesedés, nehezen gyógyuló sebesedés észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni – hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint sokat segít a megfelelő felvilágosítás. Az iskolákban és az óvodákban a jelenleginél lényegesen gyakoribb és komolyabb szűrésekre lenne szükség.
Az utóbbi években rendkívül megszaporodtak a súlyos gyulladásos állapotok, aminek oka a késői felismerésben keresendő. A kezelés hiánya, a kórokozók rezisztens viselkedése, a betegek immunrendszerének gyengesége, valamint a téves diagnosztizálás szintúgy hozzájárul az esetszám-növekedéshez. A helytelen diagnózis miatt visszatérően előfordul, hogy még az azonnali beavatkozást igénylő, nagy kiterjedésű gyulladással küszködő betegek is osztályról osztályra vándorolnak, a kezelés késlekedése pedig állapotuk romlását eredményezi.
Ez olyan méreteket is ölthet, ami már komolyan nehezíti a műtéti megoldást, az elhanyagolt szájüregi, elsősorban a gégét érintő elváltozás ugyanis megakadályozhatja az altatási cső légcsőbe juttatását. Kedvezőbb a helyzet a tályognál, amelynek feltárása után a levegő bejuttatása már gyógyulást eredményezhet, hiszen a betegséget okozó anaerob baktériumok az oxigén hatására azonnal elpusztulnak. Gondot okozhat a nem megfelelő gyógyszeres kezelés, egyáltalán nem ritka, hogy a tévesen felírt antibiotikum többet árt, mint használ.
Végezetül dr. Katona József riasztó adattal szolgált a szájüregi megbetegedések gyakoriságával kapcsolatban. Mint elmondta, a 2005 és 2010 között ellátott több száz beteg átlagéletkora nem érte el a 34 évet, ami egyértelműen a szűrések elmaradására vezethető vissza. A súlyos gyulladások többsége az állcsonton, a mandulán, a nyak mélyebben elhelyezkedő szöveteiben és a nyálmirigyeken jelentkezett. A gyógyulást a tapasztalatok szerint nagymértékben elősegítette, ha a kezelést és a monitorozást ugyanaz az orvos végezte.

SM.