Közösségellenes magatartásformák tiltásáról döntöttek

Szabálysértési tényállást 2012. május 31-ét követően már csak törvény állapíthat meg, ezért az önkormányzat hatályon kívül helyezte a helyi rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. Ezzel párhuzamosan viszont, az új jogszabályok adta lehetőséggel élve, megalkotta a tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló rendeletet, hiszen a hatályon kívül helyezett szabálysértési tényállásokban megfogalmazott cselekmények szankcionálása a továbbiakban is indokolt. A közösségellenes magatartást tanúsító elkövetőkkel szemben az önkormányzat 50 ezer forintig terjedő helyszíni, illetve 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki, ami a kerület saját bevételét képezi.
Az új rendelettel kapcsolatos képviselő-testületi vitában Martinez Gábor (Jobbik) azt javasolta, hogy a közösségellenes magatartások körébe sorolják a lomtalanítással összefüggő, zavaró tevékenységeket, például a hulladék széttúrását, szétdobálását is, kifogásolta ugyanakkor, hogy az önkormányzat bizonyos esetekben elkobzást alkalmazhat szankcióként. A kivethető bírságok összegét eltúlzottnak ítélte, azt ajánlotta, legyen 20, illetve 50 ezer forint a helyszíni, illetve a közigazgatási bírság felső határa.
A képviselő módosító javaslatait nem támogatta a testület. Váczi János alpolgármester, a rendelettervezet előterjesztője elmondta: a köztisztasági szabálysértést törvény szabályozza, az elkobzás célja pedig – amit eddig is biztosított a jogszabály – nem a „vegzálás”, hanem a rendteremtés, fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy például egy illegálisan elhelyezett reklámtáblát el tudjanak vinni a közterületről. A jelentős nagyságú bírságmaximumok nem azt jelentik, hogy mindig a legmagasabb összeget kell kivetni, szándékosság, vagy visszaeső elkövetés esetén viszont a legsúlyosabb szankciót lehet alkalmazni. Pokorni Zoltán polgármester a szankció mértékével kapcsolatban megjegyezte, a rendeletben több esetben is a törvény által biztosított maximum alatt határozták meg a bírság összegét.

Az önkormányzat segíti a közműfejlesztéseket

Módosította az önkormányzat az útburkolatbontásokat szabályozó rendeletét. Kovács Lajos alpolgármester arról számolt be, hogy korábban a közműépítések során, amennyiben a munkaterület várakozási övezetben lévő parkolóhelyeket foglalt el, 100%-os kihasználtságot feltételezve számolták fel a parkolási díjat a beruházónak. Mivel ez igen jelentős összeg volt – előfordult olyan eset, amikor a díjfizetési kötelezettségek megközelítették a beruházás költségeit –, ezért több közműszolgáltató is visszafogta a tervezett munkálatokat. A szükséges fejlesztések azonban nem maradhatnak el, ezentúl – a valós kihasználtsághoz igazodóan – csak a várakozási díjak 30%-át kell megfizetni, ami nem ró kibírhatatlan terhet a szolgáltatókra.
A közműszolgáltatók tevékenységét más módon is segítik a rendelet módosításai. A 72 órát meghaladó üzemzavar-elhárítás esetén egyszerűsített eljárásban adhat munkakezdési hozzájárulást az önkormányzat. Azoknál a munkálatoknál, ahol az útfelújítással összefüggésben a járda burkolatába, illetve járdaszegély-javítás miatt az útpálya burkolatába kell belebontani, nem feltétlenül szükséges kötelezni a kivitelezőt teljes szélességű járda-helyreállításra, vagy félpályás útfelújításra – a rekonstrukció mértékét a továbbiakban a közútkezelő egyedileg határozhatja meg. A rendelet kihangsúlyozza, hogy járdaszegély-javítás, -átépítés során természetes anyagú kövek alkalmazására kell törekedni.

Elkészült a zárszámadás

Jóváhagyták a képviselők a 2011-es költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. Szűtsné Kiss Zsuzsanna, az önkormányzat pénzügyi és költségvetési irodájának vezetője az összefoglalóból kiemelte, hogy befejeződött a MOM Kulturális Központ és a Gesztenyés kert fejlesztése, aminek keretében 900 milliós uniós támogatást sikerült lehívni.
A Centrum Parkoló által üzemeltetett parkolási rendszer átvételéből mindössze háromnegyed év alatt több mint 80 millió forint volt a bevétel. További pozitív fejlemény, hogy a belterületi földek utáni járandósággal kapcsolatos, 1996 óta tartó peres eljárás lezárásaként közel 700 millió forint értékben OTP-részvények kerültek a kerület tulajdonába a múlt évben.
A helyi beszedésű adókból a tervezetthez képest több folyt be, a fővárosi forrásmegosztás keretében járó iparűzési adó összege viszont a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Vincze Géza (MSZP) érdeklődésére az irodavezető elmondta, hogy a Sportmax üzemeltetője idén rendezte a tavalyi tartozását.
A zárszámadás tárgyalását követően az önkormányzat idei költségvetését módosították a képviselők: a változások a bevételi-kiadási főösszegben összesen 52 millió forint növekedést eredményeztek. Sipos Péter (LMP) a Mátyás király út 53/b alatti nyári napközis tábor számára kijelölt épület felújítására szánt 210 millió forintos tétel elhagyását kérte, mert úgy vélte, a beruházás előnyei nincsenek kellőképpen alátámasztva.
Vincze Géza a fogorvosi rendelővel kapcsolatos tervezett kiadásokat kérdőjelezte meg, azokat ugyanis megítélése szerint az I. kerülettel folytatott, még le nem zárult tárgyalásokra alapozta az önkormányzat. Kovács Lajos alpolgármester jelezte, hogy a tárgyalások alapján a Hegyvidéki Önkormányzat megszerezheti a Mészáros utcai fogorvosi rendelő tulajdonjogát, megközelítőleg annyiért, amennyit a Csaba utcában egy helyiségcsoport átalakítására kellett volna költeni.
A Mátyás király úti ingatlannal kapcsolatban Pokorni Zoltán elmondta, hogy a helyszín alkalmassá válhat az átfogó felújítást igénylő, ugyanakkor jelentős összegért értékesíthető Fülemile úti napközis tábor „kiváltására”. Az erdős területen elhelyezkedő ingatlan többfunkciós, jelenleg is zarándokszállás működik ott, illetve az épületet tanítási időszakban óvodának, iskolának tudnák bérbe adni – korábban is egy nemzetközi iskola működött a házban.

Megállapodás a nemzetiségekkel

A nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján a Hegyvidéki Önkormányzatnak, valamint a kerületi bolgár, görög, horvát, német, örmény, szerb és szlovák kisebbségi önkormányzatoknak együttműködési megállapodást kell kötniük a működéshez szükséges alapvető személyi, tárgyi feltételekről, ezek költségeiről, illetve a költségek viselésének, továbbá a végrehajtási feladatok ellátásának szabályairól.
A nemzetiségek, mint a visszajelzéseikből kiderült, szeretnék aláírni a megállapodást – kivéve a szlovákokat. A visszautasítást Hrivnák Mihály, a szlovák önkormányzat vezetője elsősorban azzal magyarázta, hogy nem kaptak lehetőséget az egyezség szövegének véleményezésére. Gottfriedné dr. Tusor Gabriella jegyző hangsúlyozta, hogy a megállapodástervezetek az új jogszabály előírásait követik, a szlovák önkormányzat vezetője által kifogásolt egyes részek is a törvény passzusaihoz igazodnak.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria székhelye 2008-ig a Beethoven utca 1/b alatt volt, ezt követően a Városmajor utca 46-os ház földszintjén található helyiségeket jelölték ki központnak. A Városmajori utcai ingatlan közművelődési célokra történő átalakítására végül a magas költségek miatt nem került sor, ezért az intézmény alapító okiratában mostantól ismét a tényleges működési hely, a Beethoven utcai ház szerepel székhelyként.
Kijelölték értékesítésre a Jagelló út 24. alatti ingatlant, ahol korábban a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, a Védelmi Csoport, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyi kirendeltsége, valamint a He-Ba Biztonsági Szolgáltató Kft. irodái működtek (ez utóbbi június 30-ig köteles kiüríteni a helyiségeit, míg a katasztrófavédelem elhelyezése folyamatban van). A korszerűtlen, felújításra szoruló épületet 174,4 millió forintos kikiáltási áron hirdeti meg az önkormányzat.

Újraválasztott intézményvezetők

A Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskola, a Solti György Zenei Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Süni Óvodák, valamint a Zugligeti Óvoda vezetője tovább folytathatja munkáját jelenlegi tisztségében a képviselő-testület határozata alapján. A Fekete István Általános és Előkészítő Szakiskola leendő igazgatójának személyéről később döntenek, ugyanis meg akarják várni az intézmény jelenlegi, megbízott vezetőjével szemben most indított fegyelmi eljárás végeredményét.
Fonti Krisztina alpolgármester a fegyelmi eljárást azzal indokolta, hogy az ez év februárjában tartott tanügy-igazgatási ellenőrzés különféle szabálytalanságokra, a többi között a naplóvezetéssel, az iratkezeléssel, illetve a túlóra-elszámolással kapcsolatos hiányosságokra derített fényt, amit a belső ellenőri vizsgálat is megerősített. A fegyelmi eljárást – ami azt hivatott tisztázni, milyen súlyúak a feltárt szabálytalanságok – Sikota Krisztina, az önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke vezeti. Munkáját egy jogász, egy gyógypedagógus, valamint egy vezetői tapasztalattal rendelkező pedagógus segíti majd.

z.