Mindenkinek becsengettek

A sérült gyerekek és szüleik ugyanolyan jogokat, például szakszerű óvodai ellátást élveznek, mint egészséges társaik – erre hívja fel a figyelmet a „Mindenkinek becsengettek” elnevezésű nemzetközi program. A Budapesti Korai Fejlesztő Központ és a Down Egyesület három éve induló kezdeményezésének fővédnöke Pokorni Zoltán hegyvidéki polgármester. Az áprilisi tájékoztató rendezvényen a felek azt vitatták meg, hogyan hat az új közoktatási törvény az integrációra.
„Az új törvény nagyon keretjellegű, ezért sok feladatot tol a későbbiekre – mondta a szabályozás kérdéseiről a polgármester, akit az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnökeként kérdeztek a változások várható hatásairól. – A kormányzati apparátus egyelőre a diagnosztikai rendszer újraszabályozásával, a különböző tanácsadó és szolgáltató szervezetek munkájának összehangolásával van elfoglalva. A cél jó, de a baj az, hogy még nem látjuk, hová kerülnek azok a gyerekek, akikről megállapítjuk, hogy fejlesztésre szorulnak. Az állam magához vonta az összes oktatási feladatot, vitakérdés, mennyire tudja majd ezeket jól ellátni; de tudomásul veszem, hogy a parlament ezt az utat javasolta. A sérült gyerekek ellátása ügyében viszont jónak tartom a centralizációt, és esélyt látok arra, hogy az állam megoldja ezt a feladatot.”
Évente hatezer gyerek születik fejlődési rizikóval Magyarországon, közülük sokan olyan fogyatékkal, ami miatt elengedhetetlen a korai fejlesztésük. Annál is inkább, mert beiskolázáskor csak azok integrálhatók, akik előzőleg korai fejlesztésben vettek részt. A fejlesztő központok azonban egyelőre nehéz helyzetben vannak, mert az eddigi osztott finanszírozás miatt csak becsült támogatást kaptak, ami aránytalan eltéréseket mutatott az egyes intézmények működtethetőségében.
Down-szindrómás, autista és sérült gyerekek fejlesztését végzik a Budapesti Korai Fejlesztő Központban, két telephelyen, ötven munkatárs segítségével. Czeizel Barbara, a központ vezetője a tájékoztatón arról beszélt, hogy a program elindításának célja olyan szolgáltatás létrehozása volt, melynek során a sérült gyerekek egy helyen kapják meg a komplex diagnosztikai vizsgálatot és az egyénileg szükséges terápiát. Mint elmondta, intézményükben lehetőleg minden terápiatípust alkalmaznak, a legkisebbeknél elsősorban a Dévény Speciális manuális technikát.
„Egy gyermek azonban csak egy normatívát igényelhet, vagy óvodába jár, vagy korai fejlesztésre, és ez így nem jó – hangsúlyozta Czeizel Barbara.– Még az sem látható, hogy például egy óvodai csoportnál hány pedagógust és fejlesztőt ismer majd el az állam, mint ahogy az sem világos, hogy a működést biztosító többi költséget hogyan kapják meg az intézmények.”
A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár a bérek finanszírozása nagyobb összegre jön ki, mint a normatív támogatás, mivel azonban azt a pénzt a fenntartók azzal a kötöttséggel kapják meg, hogy kizárólag bérre fordíthatják, mindez tönkreteheti az intézményeket. Az új köznevelési törvény különbséget tesz az állami, egyházi, illetve alapítványi, civil szervezetek által fenntartott intézmények között – a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztését főleg az utóbbi szervezetek látják el –, ezért ezek aggódnak működésük ellehetetlenülése miatt.

(Antal)