Szabadegyetem az érelmeszesedésről
Az érelmeszesedés, illetve a miatta kialakuló betegségek megelőzéséről esett szó az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem legutóbbi programján. Dr. Kiss Béla, a Szent János Kórház hármas számú belgyógyászati osztályának kardiológus főorvosa előadásában a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető az érhálózat kóros elváltozásának esélye.
A kardiovaszkuláris betegségeket már a XVIII. században ismerte az orvostudomány, a koszorúér-szűkülettel jelentkező fájdalmat elsőként egy angol gyógyító, Heberden írta le 1786-ban. Akkoriban még meglehetősen ritka elváltozásnak számított, sőt, az érelmeszesedéssel kapcsolatba hozható halálozási arány – a beszűkült erek miatt az érintett szervekben bizonyos idő után diszfunkciók alakulnak ki – még száz évvel ezelőtt is csupán tíz százalék volt. Mára ez a szám ötven százalékra emelkedett, ami elsősorban az életmódváltozással magyarázható.
A megelőzés szempontjából nem befolyásolható tényező az életkor és a nem – a férfiak hamarabb szembesülnek az érszűkülettel –, illetve a veleszületett anyagcserezavar, míg a befolyásolható külső hatások között a dohányzás – már egyetlen cigarettának bizonyítottan érszűkítő hatása van –, a fizikai inaktivitás, a rossz táplálkozásból adódó magas vérzsírszint, illetve a magas vérnyomás szerepel. Sajnos, az érelmeszesedés idővel mindenkit elér, ráadásul a betegség első jelei már a húszas években jelentkeznek. Habár a meszesedést teljesen nem lehet kiküszöbölni, a folyamat jelentősen lassítható.
Az érelmeszesedés az egész érrendszert megtámadja. A kérdés az, hogy melyik szervrendszer erei adnak először jelet magukról. A leggyakoribb az agyi erek meszesedése, ami hosszabb távon értelmi leépülést, hirtelen elzáródás esetén bénulást, beszédzavart, agylágyulást okoz. Szintén sűrűn előfordul a végtagartériák meszesedése, amire a cukorbetegség hajlamosít, s ami akár a kéz vagy a láb elhalásával járhat. Rendkívül fájdalmas a belek ereinek meszesedése, ami kezdetben az étkezések utáni görcsökben nyilvánul meg.
A szívkoszorúerek szűkületének laikusok számára is egyértelműen megállapítható tüneti megnyilvánulása az angina, amit komoly mellkasi fájdalom kísér. Ennek oka, hogy a szívet ellátó artériákban lerakódó zsír és kalcium rontja a szív vérellátását.
A koszorúerek meszesedésének másik, kevésbé feltűnő, ám hosszú távon veszélyes következménye a pitvarfibrilláció. A szív pitvarának rendszertelen, koordinálatlan összehúzódása helyi turbulenciát létrehozva fokozza a véralvadást, az ily módon a pitvarban létrejövő vérrögök pedig elszabadulhatnak az érrendszerben. A nyaki érbe jutva, az agyi érellátást veszélyeztetve agylágyulást, szélütést okozhatnak.
A rossz szívműködés, a szabálytalan kamrai összehúzódás 10-15 százalékkal csökkenti a szív teljesítményét. Amikor a koszorúér három ága közül az egyik elzáródik, az érintett területen nagy fájdalommal járó szívizominfarktus jön létre, aminek szövődményeként szívelégtelenség léphet fel.
Előfordulhat szűkület a veseartériákban, aminek szintén diszfunkció, jelesül a vese rossz működése az eredménye. Ennek első megnyilvánulása lehet a magas vérnyomás kialakulása.
A legveszélyeztetettebbek a 60 éven felüli, dohányzó, magas vérnyomásos és magas koleszterinszintű férfiak, akik felénél várhatóan éveken belül történik valamilyen érrendszeri katasztrófa. Amennyiben leteszik a cigarettát, a felmérések szerint a felére csökken a kockázat, a koleszterinérték beállításával szintén ötven százalékkal javulnak az életkilátások. Amikor sikerül leküzdeni a magas vérnyomást is, a kockázat további tíz százalékkal mérséklődik.
A megelőzést segíti a koleszterinszegény táplálkozás, aminek fontos eleme a napi 600-800 gramm zöldség vagy gyümölcs bevitele. Ajánlott a tengeri hal fogyasztása, a cukor kerülése, az állati zsírok helyett pedig a növényi olajok használata. Nagyon fontos a só drasztikus korlátozása, ami azt jelenti, hogy lehetőleg ne sózzuk meg az ételeinket. Szintén csökkenteni kell az alkoholbevitelt, legfeljebb napi egy deci bor vagy egy pohár sör, esetleg 3 cl tömény ital fogyasztása elfogadható.
Figyelni kell az elhízásra, az elfogadott haskörfogatérték férfiaknál 94-102, nőknél 80-88 centi. A BMI (body mass index) akkor megfelelő, ha értékszáma 25-27 kg/négyzetméter. A BMI kiszámolásának módja: a testsúly elosztása a magasság négyzetével.
Az étkezési szokások megváltoztatása mellett rendszeres testmozgásra is szükség van, az ideális a heti öt-hét alkalommal legalább 30 perces futás, kerékpározás, intenzív séta vagy torna. Nagyon fontos a betegség mielőbbi felismerése, ezért évente legalább egyszer, illetve a legkisebb tüneteket követően azonnal orvoshoz kell fordulni.
Em.