Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Fogyoeszkozok_lettunk

Fogyóeszközök lettünk?

A Barabás Villa népszerű rendezvénysorozata, a Hölgy Kaszinó vendége legutóbb Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor, a pszichológiatudomány kandidátusa volt. Az est háziasszonya, Kondor Katalin újságíró egyebek mellett arról faggatta őt, hogyan kezeljük konfliktusainkat, amelyek a magánéletben, a munkában, illetve a jelenlegi gazdasági helyzet miatt érnek bennünket.

A megszokott kép fogadta a februári Hölgy Kaszinó vendégeit a Barabás Villában: tömeg tolongott a ruhatárban, az előtérben és a nézőtéren. Az azonban a gyakorlott látogatók számára is újdonságot jelentett, hogy a raktárak legmélyéről kellett előkeresni az utolsó pótszékeket – sokan még így is állva hallgatták végig a csaknem másfél órás beszélgetést Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és Kondor Katalin között.
Bár a rendezvénysorozat címe Hölgy Kaszinó, a közönség soraiban egyre több a férfi – jegyezte meg Kondor Katalin, aki rögtön meg is kérdezte erről vendégét. "A férfiak általában nem szívesen tárulkoznak ki, ez lehet az oka annak, hogy ilyen beszélgetésekben inkább nők szoktak részt venni?"
„Ez természetes – felelte Bagdy Emőke –, hiszen az agya más-más felét használja a férfi és a nő. Míg a bal félteke a racionális gondolkodás felelőse, és ettől a férfiak a szilárd valóság talaján állnak, addig a nők hajlamosabbak a jobb félteke irányítása alatt az érzelmek, mint például a szánalom, az irgalom, a kötődés alapján cselekedni. Ha ezzel tisztában vagyunk, talán kevésbé sértődünk meg azon, ha társunk másként értékel dolgokat.”
Egyre gyakrabban hallani, hogy beteg a társadalom – vetette fel Kondor Katalin. Bagdy Emőke szerint nehéz erről beszélni. "Az orvostársadalom szereti címkézni a dolgokat, márpedig egy skatulyából nagyon nehéz kiszabadulni – figyelmeztetett a professzor. – Azzal kell tisztában lenni, hogy bármikor bármelyikünkkel történhet valami, ami miatt nehezebb időket élünk meg, de ettől nem kell egy életre a »depressziós« címkét ragasztani valakire. Mindenkinek az adott helyzetben kell megtalálnia az optimális gyógymódot. Csak hát a fogyasztói kultúránknak része az is, hogy gyorsan kell meggyógyulni, nincs idő a fájdalomra, mert azonnal más állhat a helyünkre. Kémiai kényszerzubbonyt húzunk a szervezetünkre, ahelyett, hogy kibogoznánk az okokat. Ha például fáj a gyomrunk, bekapunk egy pirulát, ahelyett, hogy akár végiggondolnánk a panaszunk lelki okait. Márpedig a harag és sérelem az orvostudomány által is elfogadott rákhordozó tényező.”
Igaz, hogy a család szétesése sok lelki és fizikai betegség okozója? – hangzott a következő kérdés. A pszichológiatudomány kandidátusa szerint valóban nagyon fontos szerepe van a családnak testi és lelki egészségünkben. A család a társadalom legkisebb egysége, férfi és nő szövetsége az utódok nevelésére. Ha nem tud szeretetfészekként működni, nem nőhetünk fel egészséges emberként.
Igen ám, de akkor miért van annyi szeretettelen család? – tette fel az este egyik talán legfontosabb kérdését a háziasszony.
„Ez megint a fogyasztói kultúra átka – szögezte le Bagdy Emőke. – Nagyon sokan egymásra is tárgyként tekintenek emberi kapcsolataikban, és ha egy házasság nehezen működik, »majd lesz helyette egy másik«. Elköteleződés, felelősségvállalás példája nélkül pedig a gyerek sem tudja ezt megtanulni. Márpedig az otthon, az érzelmi biztonság nélkülözhetetlen. De ez is tanítható.”
Mint elhangzott, azért is védi a szakember a készülő alaptantervet, mert abba az eddigiek mellé műveltségi területekre bontva bevettek sok átadandó új tudást is, például a testnevelésen belül a stresszkezelést és a relaxációt.
„A konfliktusok attól azok, hogy nem, vagy csak alig megoldhatók – hangsúlyozta Bagdy Emőke. – Ezért elsősorban arra kell törekednünk, hogy túléljük azokat. Azt szokták mondani, a pszichológia a remény tudománya. Remény az előrevivő változásban, az optimizmus erejében.”
Végezetül a Hölgy Kaszinó vendége egy röpke gyakorlattal megmutatta hallgatóinak, hogyan tudnak villámrelaxációs gyakorlattal oldani pillanatnyi feszültségükön.

Jandó Erzsébet