„Szeretetet adott másoknak”
Száz éve született Sziklay László irodalomtörténész, a szlovák–magyar kultúrkapcsolatok jelentős kutatója és ápolója. Ebből az alkalomból egykori otthona, a Márvány utca 40. alatt található emléktáblájánál koszorút helyezett el a kerületi, a fővárosi és az országos szlovák önkormányzat vezetője, Hrivnák Mihály, Hollósy Tiborné és Fuzik János. Fonti Krisztina, a Hegyvidéki Önkormányzat alpolgármesterének képviseletében Praimajer Mária, az oktatási és közművelődési iroda munkatársa koszorúzott. A résztvevők a megemlékezést követően a Szlovák Intézetbe vonultak át, ahol tudományos emlékülés keretében előadások hangzottak el az irodalomtörténész munkásságáról.
Sziklay László leánya, Koudela Stanislavné Sziklay Zsuzsanna lapunknak elmesélte: édesapja a magyar-, szlovák- és németajkú Kassán született, nem meglepő hát, hogy már fiatalkorában több nyelven beszélt. Egyetemi tanulmányait – mint az Eötvös Kollégium tagja – a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, három szakon végezte. A magyar és a francia mellé egyik kollégiumi tanára javaslatára vette fel harmadikként a szlovákot. Miután lediplomázott, Nyíregyházán, Debrecenben, majd 1941 és 1944 között Kassán tanított. Szülővárosát a háború után viszontagságos körülmények között kellett elhagynia.
1945-ben jött Budapestre. Egy évig testvérénél, a Kiss János altábornagy utcában lakott, majd édesapja egyik tanítványa segítségével kapott lakást a Márvány utcában. Haláláig, 1987-ig élt itt feleségével – a 94 éves Sziklay Lászlóné ma is ebben a házban lakik.
„Közvetlen volt, mindenkit tanított, bárkivel szóba állt. Szeretetet adott másoknak, de ez sosem vált kárára, mindig visszakapta” – jellemezte édesapját leánya. Sziklay Zsuzsanna elmondta, hogy a család közreműködésével, a Kalligram kiadó gondozásában, 2003-ban adták ki Sziklay László emlékiratait Egy kassai polgár emlékei címmel, amiben feltárul a felvidéki város múltja, egykori lakóinak élete. A kis példányszámú kiadvány hamar elfogyott, ám a tervek szerint nemsokára ismét elérhető lesz elektronikus könyv formájában.
Sziklay László 1912-ben született Kassán. 1956-tól nyugdíjba vonulásáig az MTA Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. Ő alapította az ELTE szlovák nyelv és irodalom tanszékét, és írta meg (elsőként e témában) A szlovák irodalom története című munkát, amelyet a kutatók máig kézikönyvként használnak. Több tanulmányt készített a kelet-európai irodalom kérdéseiről, az együttélésről és a többnyelvűségről az irodalomban. Saját korában úttörő szerepet vállalt abban, hogy ne legyen feszültség a szlovák–magyar kapcsolatokban, és a két nép közelebb kerüljön egymáshoz.
z.