Hegyvidéki városrészek - Virányos
Sorozatunkban a XII. kerület városrészeit mutatjuk be. A Hegyvidéket tizennyolc különböző terület alkotja, ezek kialakulása, földrajzi viszonyai számos érdekességet tartogatnak, ami nemcsak a helytörténet szerelmeseit, hanem valamennyi olvasónkat érdekelheti. A Virányos elnevezésének eredete a nyelvújításig vezethető vissza, azonban igazából mintegy száz esztendeje pezsdült meg az élet ebben a szép kerületrészben.
A Virányos városrész a Hunyad-orom keleti, lejtős lábánál helyezkedik el, a Budakeszi út és a Kútvölgyi út által közrefogott területen. Eredetileg ez a vidék is a Zugliget része volt, azonban az 1847-es Dűlőkeresztelő során Döbrentey Gábor és baráti társasága úgy találta, hogy a Zugliget túlságosan „pórias” elnevezés, és újat alkottak.
A név a nyelvújítás során született, mára már nem használt virány szóból ered, és eredetileg üde, virágos tájat jelentett. Nem tudott azonban teljesen gyökeret verni, a délnyugati, meredekebb, „zugosabb” vidék megmaradt Zugligetnek, csak a laposabb, keleti rész lett Virányos.
A XIX. század legvégéig ritkán lakott környék volt, a többi hegyes-dombos budai területhez hasonlóan itt is szőlőültetvények borították a tájat, csak néhol tűnt fel egy-egy majorság, vagy présház. A századfordulón egy filoxérajárvány elpusztította a szőlőket, s ezeket nem telepítették újra. A folyamatos beépülés során a legnagyobb beruházást a kistisztviselők (postai alkalmazottak, tanárok) számára létesített Virányosi Tisztviselő Telep létrehozása jelentette.
Az idén százéves épületegyüttes a Dániel út, Kiss Áron utca, Zirzen Janka utca mentén épült. Kevéssé köztudott, hogy a bírák és ügyészek kissvábhegyi lakónegyede mellett ez volt a második tisztviselőtelep a Hegyvidéken. A földszintes családi házakat a Virányosdűlői Tisztviselő Lakóházépítő Szövetkezet építette, többségüket Jakab Árpád műépítész tervezte.
A házakra jellemző volt a visszafogott, ízléses díszek használata, amelyek főleg a kerítéseken, a kapukon és a kéményfejeken tűnnek fel, és kölcsönöznek egyedi jelleget. Az első világháború hatására a telep építése abbamaradt, nem volt pénz a vállalkozás folytatására.
A népességszám növekedése is indokolta, hogy – a fővárosi tanács intézkedése nyomán – 1912-ben iskola létesült a Virányoson, a Labanc úti Iskola tagintézményeként. Ez 1951 decemberében foglalta el mai helyét a Virányos út 48. alatti épületben.
Hivatalos elnevezése szerint ekkor általános leányiskola volt, helyszűke miatt azonban az alsó négy osztályba fiúkat is felvettek. 1954-ig a Koltói Anna Leányotthon tanulói is a Virányos úti iskolába jártak. A XII. kerületben itt honosították meg az első és második osztályos tanulók részére az iskolaotthonos oktatási formát.
1971-ben az intézmény a Kelen József Általános Iskola nevet vette fel, majd 1990-ben, a rendszerváltást követően Virányos Általános Iskola lett. Az udvaron lévő kis, három tantermes létesítmény helyére 1992-ben egy új, háromszintes épületet emeltek.
Bár a Zugligeti úton található, a városrészeket tekintve a Virányoshoz tartozik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, amely egykor az Iparművészeti Főiskola nevet viselte. Ennek történetét kutatva 1880-ig kell visszamennünk az időben. Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter ebben az évben, november 14-én nyitotta meg az Országos Magyar Királyi Mintarajziskolához és Rajztanárképezdéhez – a mai Képzőművészeti Egyetem jogelődjéhez – kapcsolódó, egyetlen „műfaragászati” szakosztályból álló Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolát. Az intézmény az Andrássy úton, a régi Zeneakadémia épületében kapott helyet.
A 30-as évek óta kérvényezett főiskolai címet 1948-ban nyerte el az iskola. A hallgatók megnövekedett száma miatt 1954 őszén az intézmény egy része átköltözött a XII. kerületbe, a Zugligeti útra. Az Iparművészeti Főiskola sikeres működése hivatalos elismeréseként 1971-ben – elnevezését megtartva – egyetemi rangot kapott. 1993-tól az oktatás visszaállt a ma is érvényben lévő hagyományos tanszéki rendszerre: építész, formatervező, szilikát, textil és vizuális kommunikáció tanszékkel.
2000. január 1-jétől az intézmény elnevezésében is megjelent a három évtizeddel előbb elnyert egyetemi rang. 2005-ben pedig felvette Moholy-Nagy László nevét, így manapság hivatalosan Moholy-Nagy Művészeti Egyetemként (röviden: MOME) működik.
A Virányosban találjuk a kerület legfiatalabb közművelődési intézményét, a Virányosi Közösségi Házat. A környék villaépületeinek stílusát követve jól illeszkedik az utcakép hangulatába az 1989-ben épült ház.
A városrész határait a következő utcák, utak jelölik ki: a Budakeszi út a Kuruclesi úttól, Szilágyi Erzsébet fasor, Kútvölgyi út, Csermely lépcső, Csermely út, Zugligeti út és a Kuruclesi út a Budakeszi útig. A városrész nevét őrző Virányos út 1886 óta létezik.
Balázs Attila