Sokba kerülhetnek a kertből kilógó ágak
Bár a fővárosi rendelet egyértelműen fogalmaz, sokan még mindig úgy gondolják, hogy a házuk előtti közterületek rendben tartása minden esetben az önkormányzat feladata. Erről azonban szó sincs, az ingatlanokhoz közvetlenül csatlakozó járdát, a járdához tartozó zöldfelületet, illetve a telekről kilógó növényzetet a tulajdonosnak kell gondoznia. Érdemes komolyan venni a szabályokat, a rendelet ellen vétők ugyanis több tízezer forintos bírságra számíthatnak.
A hegyvidéki közterület-felügyelők tapasztalatai szerint a járdák síkosságmentesítését és a hó eltakarítását szinte kivétel nélkül mindenki elvégzi, a nyári időszakban azonban korántsem ilyen jó a helyzet. Különösen a járdákhoz tartozó zöldsávok rendben tartásával, a gyommentesítéssel és a fű lenyírásával, valamint a telkekről kilógó ágak levágásával kapcsolatban találkoznak mulasztásokkal.
Szintén rengeteg bosszúságot okoznak a magánkertekből a gyalogjárókra hulló gyümölcsök, amelyek – a sokszor szemmagasságban a gyalogosok elé csapódó ágakhoz hasonlóan – akár súlyos balesetet is okozhatnak. Elég csak arra gondolni, milyen könnyű elcsúszni a melegben az aszfalton szétkenődő terméseken.
A közrend fenntartása mellett egyebek közt az ilyen típusú balesetek elkerülését szolgálja a 48/1994. (VIII. 1.) fővárosi rendelet, ami kimondja, hogy a fővárosi közgyűlés gondoskodik a budapesti burkolt közutak, valamint az ingatlanokhoz nem csatlakozó burkolt járdák (közjárdák) tisztán tartásáról, síkosságmentesítéséről és a hó eltakarításáról. Ezzel szemben az ingatlanok tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kötelezettsége az ingatlan és az ingatlan előtti járda, továbbá a járda és a kocsiút közötti, kiépített vagy kiépítetlen terület gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, illetve a hó eltakarítása és a síkosságmentesítés. Szintúgy a tulajdonos (kezelő, használó) feladata a beépítetlen telekingatlan tisztán tartása és gyommentesítése, illetve a telekingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.
Aki figyelmen kívül hagyja a rendeletben leírtakat, szabálysértést követ el, és akár több tízezer forintos pénzbírsággal sújtható, ráadásul a mulasztás miatt bekövetkező balesetért is felelősségre vonható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosának kell megtéríteni a hanyagsága miatt bekövetkező anyagi károkat, és polgári peres eljárásban akár kártérítésre is kötelezhető.
„Először minden esetben a postaládába bedobott felszólítással figyelmeztetjük az ingatlan tulajdonosát a mulasztásra – hangsúlyozta Dávid Gábor, a Hegyvidéki Közterület-felügyelet vezetője. – Csak akkor bírságolunk, ha a visszatérő ellenőrzéskor valamilyen hiányosságot tapasztalunk.” Az első felszólítás az esetek döntő többségében elégnek bizonyul, így általában nem kerül sor az akár 30 ezer forintos bírság kiszabására.
(m.)