Városok olaj nélkül
Hogyan változik meg egy város a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra való áttérés következtében? Milyen új városmodellek tudnak ehhez a jövőhöz alkalmazkodni? Ezeket az izgalmas kérdéseket boncolgatja az a látványos vándorkiállítás, ami Németországból érkezett a Városmajori Gimnáziumba.
A klímaváltozás, a fosszilis energiahordozók készleteinek végessége, valamint a pénzügyi és energiaválság új várostervezést kíván. A globális probléma előtt a legtöbb város még felkészületlenül áll, léteznek azonban előremutató példák is a világban. A leginnovatívabb projekteket foglalta csokorba a németországi Külföldi Kapcsolatok Intézetének „Post Oil City – Die Stadt nach dem Öl” című vándorkiállítása, amely Magyarországon először a Városmajori Gimnáziumban látható.
Megismerhetjük egyebek között a világ első szén-dioxid-kibocsátásmentes városa, az Egyesült Arab Emírségekben épülő Masdar – a szó arabul forrást jelent – tervezett városközpontjának látványterveit. Ezek alapján a központ főterét hatalmas, a napraforgó mintájára működő, azaz a nap vándorlását követő mechanikus ernyők borítanák: a napenergia által működtetett szerkezetek nappal áramot termelnek, illetve árnyékot adnak a gyalogosoknak, éjszaka viszont, akárcsak a virágok, becsukódnak, hogy a köztér kibocsáthassa a felgyülemlett hőt. A legmodernebb technológiai újdonságok, valamint a klasszikus, az elmúlt évszázadok során már bizonyított építészeti megoldások ötvözésével az 50 ezer fősre tervezett település várhatóan csupán negyedannyi energiát és feleannyi vizet használ majd, mint egy hagyományos technológiával épült, hasonló nagyságú város.
„A modern építészetnek vissza kell nyúlnia a tradíciókhoz” – hangsúlyozta Johannes Schuler a kiállítás megnyitóján tartott előadásában. A hazánkban élő német építész szerint ökoházakat ma már úgy is lehet tervezni, hogy azok belesimuljanak a környezetükbe, s ne bontsanak meg egy összeforrt városképet. Az ökoépítészetben nem lehet globális megoldásokat alkalmazni, mindenhol figyelembe kell venni a helyi adottságokat. Az elmúlt korok építészetéből mindenütt, így Budapesten is lehet meríteni, a tervező példaként a régi bérházak még meglévő, megőrzésre érdemes belső kertjeit említette.
„Jó helyen van a kiállítás itt, a Városmajori Gimnáziumban, amely nyáron elnyerte az Örökös ökoiskola címet” – büszkélkedett el legutóbbi eredményükről a német vendégeket köszöntő Szebedy Tas igazgató. Az intézmény vezetője kiemelte, hogy a színvonalas építészeti összeállítás a környezettudatos gondolkodás erősítésén túl a németnyelv-tudás elmélyítéséhez, illetve a kapcsolatteremtéshez is hozzájárul, a tárlatra várják ugyanis mindazokat a fővárosi iskolákat, ahol német nyelvű oktatás is zajlik.
z.
A német nyelvű kiállítás szeptember 27-ig tekinthető meg a Városmajori Gimnázium aulájában. Nyitva tartás: iskolai napokon 10.00–15.30 között. A belépés ingyenes.