Termelői piac a Hegyvidéken

A nagy múltú ceglédi gyümölcstermesztő kistérség gazdái terményeik közös értékesítése érdekében termelő- és értékesítő szövetkezetet hoztak létre, közös hűtőházat építettek, és innovatív kezdeményezésekkel – gyümölcslégyártással, gyümölcsaszalással, brikettáló üzem, falusi turisztikai szállások építésével – igyekeznek fenntarthatóbbá tenni gazdaságaikat. Csatlakoztak a GlobalGAP elnevezésű minőségirányítási rendszerhez, a termelők ezzel biztosítják terményeik minőségét és biztonságát.

A gazdák kezdeményezésére jött létre a Termelő.Hu Kft., amely kidolgozta a termelői piaci kereskedelem újszerű modelljét, ami először a Hegyvidéken valósul meg. A modell alapja a naponta más helyszíneken megrendezett termelői piac, ahol a minőségi, friss, magyar termények, a termelők és a vásárlók közvetlenül találkoznak egymással.

Az országos átlagnál környezet- és egészségtudatosabb hegyvidéki lakosság igényeinek megfelelően a Hegyvidéki Önkormányzat eddig is támogatta a termelői piac jellegű kezdeményezéseket a kerületben. Ennek köszönhetően sikeresen működik a biopac a MOM Kulturális Központ területén, valamint 2012-ben – a Svábhegyi Pünkösdi Búcsú keretében – a ceglédi kistérség termelői és az önkormányzat között együttműködés valósult meg, létrehozva ezzel a termelők és a fogyasztók közti közvetlen kapcsolatot.

Miért fontos a Hegyvidéknek, hogy ilyen termelői piac létrejöjjön? – kérdeztük a rövidesen induló programról Pokorni Zoltán polgármestert.

– Azért, hogy olcsóbb és egészségesebb zöldséget, gyümölcsöt tudjunk vásárolni közvetlenül a termelőktől. Ha közeli a termőhely – és a ceglédi kistérség Pest megyében van –, akkor a fuvarozási költség nem rakódik rá az árra, nem kell tartósítani sem ezeket az élelmiszereket különböző kémiai anyagokkal, ami a távoli szállításnál amúgy ma már rutineljárás. Bízunk abban, hogy a munkanapokon működő, több helyszínen létrejövő piaci rendszer hamar beválik. A lényeg, hogy egészséges legyen, és olcsóbb a szokásos bolti, kereskedelmi forgalomban kialakult áraknál.

Hol lesznek az árusítások?

– Az önkormányzat melletti kis téren, a Jókai iskola melletti területen, a János kórház előtti villamosfordulónál, a Zölderdő Óvoda előtti parkolóban, illetve a Farkasréti temetőnél lévő villamos-végállomásnál, de természetesen további javaslatokat is várunk.

Mikor kezdődik?

– Április 30-án nyitjuk meg hivatalosan Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úrral, de április közepén már próbaüzemszerűen elkezdjük az árusítást. Bízom benne, hogy a hegyvidékiek szívesen veszik majd a terményeket, és abban is, hogy a termelők később is úgy gondolják, megérte belevágniuk.

– Miért nem rögzített, állandó helyen lesz az árusítás? – kérdeztük Kovács Lajos alpolgármestertől.

– A Hegyvidék településszerkezete miatt nincs állandó piactérnek megfelelő területünk. A kezdeményezés célja, hogy magyar termelőktől az egészséges, hazai áru szervezetten jusson el a hegyvidékiekhez, ezért a területi adottságainkat is figyelembe véve nem klasszikus piacot alakítunk ki, hanem harminc-negyven négyzetméteres, úgynevezett piaci pontokat, ahol alkalmanként nyolc-tíz termelő árusítja a saját portékáját. Öt helyszínen lesz ilyen piaci pont heti rendszerességgel, öt hétköznaphoz igazítva, a szombat pedig megmarad a már közkedvelt és jól ismert biopiacnak.

Ezek a termények nem bioáruk lesznek?

– Nem, de a minőségbiztosítás követelményeinek megfelelő termések, termékek, amelyek előállításában az élelmiszerlánc nyomon követhetősége érvényesül. Például, ha valaki megvesz egy almát, tudhassa, ki termelte azt, egészen onnan kezdve, hogy mikor telepített, hogyan kezelt fáról, mikor szüretelték, utána hogyan tárolták, és hasonlók.

Hogyan képzeljük el ezeket a piaci pontokat?

– Nem klasszikus zöldséges standok lesznek, és nem kereskedők, hanem alapvetően a saját termékeiket kínáló gazdák, akik ily módon saját nevükkel is felelősséget tudnak vállalni az áruk minőségéért. Az is fontos cél, hogy elérhető áron, adott esetben akár több tíz százalékkal olcsóbban lehessen hozzájutni a szezonális termésekhez, mint például a multinacionális áruházak üzleteiben. Ez persze a termelőknek is többletmunkát jelent, de hosszú távon a piacuk bővülése miatt megtérül a ráfordított energia. Terveink és elvárásaink szerint az idény befolyásolja, hogy mikor mi kapható. Eper például csak akkor, amikor már szabadföldön is megterem, akkor azonban igazi dömpingmennyiségben, elérhető áron, hogy a hegyvidékiek megvásárolhassák a befőzéshez való gyümölcsöt, ami nem lesz ugyan vákuumfóliás, csak ládában szállított, talán kicsit poros is – de megfizethető, garantáltan jó minőségű és hazai!

Takács Ildikó és Trón Miklós lassan másfél éve szervezi, hogy a kistérség termelői bekapcsolódjanak a programba. Hogy nekünk, vásárlóknak miért jó lehetőség ez a piaci forma, az világos, de kíváncsiak voltunk arra is, ők miért tartják szerencsésnek.

– Minden terméknek az a jó, ha a legrövidebb úton jut el a fogyasztóig – mondta Trón Miklós, akinek szamócáját, cseresznyéjét, meggyét, szilváját, almáját és az azokból készült százszázalékos gyümölcsleveit hamarosan mindenki megismerheti a Hegyvidéken. – Az előző nap délutánján, vagy aznap hajnalban leszedett termés délelőtt a fogyasztóhoz kerül, megőrizve frissességét. Ez nemcsak az áru minősége szempontjából jó, de azért is, mert nincsenek közben árat tágító lépcsők, így a termelő és a fogyasztó is jobban jár.

– Másfél éve fogalmazódott meg bennem, hogy mi lenne, ha a termékeinket ötven kilométeres körben közvetlenül tudnánk eladni, főleg a Hegyvidéken – tette hozzá Takács Ildikó.

Miért volt fontos, hogy ebben a kerületben?

– Már elég régen kötődöm ide, a gyerekeim is ide járnak iskolába, és az elmúlt időszakban többször árusítottunk itt, mindig jól fogadtak bennünket. Felvettük a kapcsolatot az önkormányzat vezetőivel, akik nyitottak voltak az elképzelésünkre.

Hány termelő vesz részt a programban?

– Tizenöt család hozta létre a Ker-Tész Termelő és Értékesítő Szövetkezetet. Vannak köztük hidegházas hajtatással foglalkozók, akik, salátát, újhagymát, retket, paprikát, paradicsomot, palántákat és fűszernövényeket termelnek, ők azok, akik az első piaci napon is megjelennek már. Aztán jönnek a szezonnak megfelelő szabadföldi zöldségek, gyümölcsök. Amíg szezonja van, az éppen aktuálisan termő gyümölcsöt folyamatosan termelői áron kínáljuk.

Mekkora területről tudják majd ellátni a hegyvidékieket?

– Összesen közel háromszáz hektár gyümölcsöst művelnek meg a tagjaink, úgyhogy nagy bátorsággal ki lehet jelenteni, hogy folyamatosan meglesz az utánpótlás. Csak legyen igény arra a vevőkben, hogy nagy mennyiségben akarjanak friss, ellenőrzött és ellenőrizhető minőségű gyümölcsöt és zöldséget vásárolni.

– Reméljük – tette hozzá Trón Miklós –, hogy ha fél év múlva beszélgetünk, már sikerekről és kölcsönös elégedettségről tudunk beszámolni.

JE