Testvériskola-látogatás a Németvölgyiben

Tavaly nyárasdi testvériskolájukba látogattak el a Németvölgyi Általános Iskola diákjai és kísérőik, akik megható és szeretetteljes fogadtatásban részesültek a csallóközi oktatási intézményben. Idén az 1848-as megemlékezés alkalmából egy ottani tanulócsoport érkezett, ajándékul épp ezért egy nemzetiszínű marcipántortát is hozott, amelyet a Nemzeti dal díszített.
A németvölgyisek igyekeztek a nyárasdihoz méltó gazdag programot szervezni. Az ismerkedést szolgáló játékos tanórák, a Sándor-palota, a Magyar Nemzeti Galéria, valamint más várbeli látnivalók megtekintése mellett a látogatás napjára időzítették a hatvani XX. Magyar Tájak Országos Tájkép Biennále anyagából megrendezett iskolai kiállítás kezdetét.
Tompa Z. Mihály, a Hatvani Galéria vezetője a megnyitón kitért arra, hogy a Zagyva-parti város fontos állomása volt a szabadságharcnak, hiszen az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat első győztes csatája éppen ott zajlott, április 2-án. A honvédseregek számára megannyi sikert hozó harc Buda visszafoglalásával végződött. (A forradalom idején egyébként Nyárasd mellett is lezajlott két ütközet. Az első, amely a komáromi vár védőinek első csatája volt, győzelemmel végződött, a második – már az oroszok bevonulása után – balul sikerült.)
A nyárasdiak látogatása emlékezetesre sikerült, amit bizonyítanak az utána készült fogalmazások is. Az egyik kislány, Frühwald Karin ezt írta: „Igaz, jártam már Budapesten, a mostani út azonban különleges volt. Az izgalmas városnézés sok látványossága közül a Sándor-palotát emelném ki, hiszen nem mindennapi esemény, hogy Magyarország köztársasági elnökének hivatalában járhatunk, s magas rangú idegenvezető (dr. Szőke László, a KEH Külügyi Igazgatóságának vezetője) kalauzol bennünket. A helyreállított termekből valósággal áradt a történelem. A Nemzeti Galériára sajnos kevés időnk jutott. Ha tehetem, szüleimmel együtt újra bejárom a galériát és az egész Várat. A németvölgyisekkel jól éreztem magam, közvetlenek voltak mind a diákok, mind a tanárok. Azóta interneten tartjuk a kapcsolatot.”
Egy másik kislány, Marczel Krisztina sorai: „A budapesti testvériskolánkban nagyon kedvesen fogadtak minket. Hamar összeismerkedtünk, majd körbevezettek bennünket a kicsit sem kicsi iskolájukban. Legjobban a jól felszerelt szaktantermek tetszettek (főképp a történelmi). A játékos tanórákon közelebb kerülhettünk a németvölgyis diákokhoz. Ebéd után egy felemelő március 15-i műsornak lehettünk tanúi. A Hatvani Galériából érkezett festmények megtekintése után búcsút vettünk az iskolától, majd megtekintettük a budai Vár nevezetességeit: a Sándor-palotát kívül-belül, a Nemzeti Galéria néhány híresebb képét és különféle történelmi helyszíneket. Vezetőink közben régi sztorikat meséltek nekünk (például: Hunyadi László lefejezése). Nem mindennapi élmény volt. Kísérőinktől nem vettünk könnyes búcsút, hiszen május végén ők jönnek hozzánk a németvölgyi hetedikesekkel.”

Kérész Gyula