Karácsonykor virágzik a ciklámen

A főleg tavaszi virágzásukról ismert kankalinfélék családjában a ciklámen nemzetség szerényen húzódik meg mindössze huszonhárom fajával. Ezek a növények a Földközi-tenger környékén élnek, tudományos nevük is a kerek gumóra utaló görög cyclos szóból származik.
Legészakibb képviselőjük, a Cyclamen purpurascens Magyarország nyugati határvidékén vadon is előfordul. Bár a növényt mindenki csak a latin nevén emlegeti, van magyar elnevezése is, a bakrépa, ami arra utal, hogy régen az erdőt járó emberek számára táplálékul is szolgált a ciklámen gumója.
A szobai ciklámen (Cyclamen persicum) a nemzetség Észak-Afrikában megtalálható fajából származik, annak sok évtizedes nemesítése után alakult olyanná, amilyennek ma ismerjük. Kifejezetten őszi virág, szeptembertől januárig virít a szobában, így egyike azon kevés szobai növénynek, amely a téli névnapokon és karácsonykor is virágzik.
Ehhez járul még a lilától a piros árnyalatain át egészen a fehérig terjedő színe, ami tökéletesen illik a téli ünnepkör hagyományos színvilágához. A cirmos szirmú, többszínű változatok, a fodros szirmok és a márványos levélmintázat tovább növelik a ciklámenek díszítőértékét.
A növényt könnyű beszerezni virágboltokban, kertészetekben és áruházakban. Érdemes erőteljes lombozatú tövet választani, amin még bőségesen vannak bimbók. Így a virágzás hosszú hetekre garantálható.
A lakásban keressünk neki hűvös, világos helyet – legjobb a két ablak között tartani, ahol erre még van lehetőség. A meleg szobai környezetet és a fűtéssel járó száraz levegőt nem viseli jól.
Egyesek szerint szobai tartása kifejezetten nehéz, sikernek könyvelhető el, ha a virágzás egy hónapját kibírja, utána már nem is érdemes foglalkozni vele, ki kell dobni. Mások azonban kísérletezésre bátorítanak, hiszen némi odafigyeléssel a ciklámen többször is virágzásra bírható.
Ehhez elsősorban az öntözésre kell figyelmet fordítani. Alulról öntözzük, mert a gumó és a bimbók érzékenyek a rájuk kerülő vízcseppekre. Az öntözés a virágzás időszakában – különösen meleg helyen – hetente háromszor is indokolt lehet. A virágok hervadása után a vízmennyiséget és a gyakoriságot folyamatosan csökkentsük! Ekkor a levelek lassan elszáradnak, visszahúzódnak.
A nyugalmi időszakban elég, ha ritkán nedvesítjük meg a cserép talaját. Ha szükséges, a még nyugalomban lévő gumót augusztusban ültessük át nagyobb cserépbe, morzsalékos, tápanyagban gazdag virágföldbe. A lapos, kerek gumó felső felületének mindenképpen a felszín felett kell maradnia.
Az átültetés után fokozatosan emeljük az öntözés vízadagját! Ezzel a módszerrel körülbelül október végétől számíthatunk a virágok megjelenésére. A Hegyvidék adottságait is figyelembe véve mindenképpen ajánlható a ciklámen esővízzel, vagy forralt és lehűtött csapvízzel történő öntözése, mert a kemény vizet nem viseli el.

A ciklámen a gumós növényekhez hasonlóan viszonylag védett a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, mert élete felét levelek nélküli nyugalomban tölti. A túlöntözés és a gumóra kerülő nedvesség rothadást idézhet elő, a száraz levegő és az elégtelen öntözés pedig a levelek idő előtti sárgulásához vezet. Rovarkártevők ritkán károsítják.
Ha az ajándékba kapott növény nem viseli jól a szobai környezetet, és a száradó levelek miatt elveszíti szépségét, érdemes a virágokat hosszú szárral levágni és vázába tenni. Rendszeres vízcsere mellett a ciklámen virágai hetekig megmaradnak így is.

(Barta)