Csökkenő lakossági terhek januártól

A kormány döntésének köszönhetően januártól tíz százalékkal mérséklődik a lakossági elektromos áram, a gáz és a távhő díja. A mintegy négymillió háztartást érintő árcsökkentés az egyetemleges szolgáltatásra vonatkozik, azaz ténylegesen a bruttó végszámlából vonják le, a vonatkozó rendelkezések értelmében a szolgáltatók nem háríthatják át a terheket. Némileg árnyaltabb a kép az éjszakai áram esetében, amelyért átlagosan öt százalékkal fizetnek kevesebbet a lakossági fogyasztók.
Az új szabályok betartását négytagú munkacsoport ellenőrzi. Az energiaköltségek csökkentése egy átlagos társasházi lakás esetében meghaladja az évi 26 ezer, míg családi házaknál az 52 ezer forintot. Fontos tudnivaló, hogy a februárra és márciusra vonatkozó, már kiküldött átalánydíjas áramszámlákon még a régi tarifa szerepelhet, ezért ezeket kérésre sztornózzák. Ha valaki már befizette a számlát, választhat, hogy a különbözetet visszakéri, vagy a következő számlában írják jóvá. A kormány szándékai szerint tavasszal újabb tíz százalékkal mérséklődhetnek a lakossági árak, ahogyan a víz- és csatornadíjak csökkentése is napirenden van.
Nőttek a nyugdíjak

Január elsejével 5,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ami a várható 3,5 százalékos éves inflációt figyelembe véve reálértékben közel 2 százalékos növekedést jelent. Szintén az infláció felett nőtt a 98 ezer forint általános és a 114 ezer forint szakmunkás minimálbér, ami nettó értéken számolva jelenleg 64 190, illetve 74 670 forintnak felel meg.
A havi 202 000 forint felett keresőket érintő szuperbruttó eltörlésével ténylegesen is egykulcsos lett a magyar személyi jövedelemadó. Ennek megfelelően 2013-ban az összes jövedelmet egységesen 16 százalékos adó terheli. Rosszabbul járnak viszont a 660 ezer forint felett keresők, nekik ugyanis a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot a jövedelem nagyságától függetlenül meg kell fizetni.
A béren kívüli juttatásokra vonatkozó egészségügyi hozzájárulás 14 százalékra emelkedett, míg az szja mellett a munkáltatót összesen 36 százalék költség terheli. Változás, hogy a munkaadó akkor is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha az éttermében külsősöket is kiszolgálnak. Ezzel további havi 12 500 forinttal támogatható a munkavállalók étkezése. Könnyítés, hogy a vendéglátásban felhasználható Erzsébet-utalvány már havi 8000 forintig adható kedvezményes adózással, ugyanakkor az iskolakezdési támogatás januártól csak utalvány formában nyújtható, így megszűnik az eddigi számlás elszámolás.

Olcsóbb az ajándékozás

A lakásszerzéshez kapcsolódó öröklési és ajándékozási illeték tizennyolcról kilenc százalékra csökken, az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések után továbbra sem kell illetéket fizetni. Utóbbi szabályozás az özvegyekre is kiterjed. Megszűnik a negatív illetékalap, ugyanakkor drágul a lakásvásárlás illetéke, ami egységesen négy százalékra módosult. A 35 év alattiak ötvenszázalékos lakásszerzési kedvezményének értékhatára 8 millióról 15 millió forintra emelkedik.
Tizenöt százalékkal nőtt az alkohol jövedéki adója, a sör esetében hektoliterenként és alkoholfokonként 1620 forintot fizet a gyártó. A pezsgő adója hektoliterenként 16 460 forintra nőtt, a köztes alkoholtermékek adója januártól 25 520 forint hektoliterenként.
Két lépcsőben, összesen ötven százalékkal emelkedik az autógázra kivetett adó. Az ólmozatlan benzin adalékanyagaira, hígító anyagaira az ólmozatlan benzin adómértéke, az üzemanyag célú gázolaj adalékanyagaira, hígító anyagaira az üzemanyag célú gázolaj adómértéke vonatkozik.
Szigorodtak az épületenergetikai tanúsítási követelmények, az idei évtől ugyanis már az 50 négyzetméter alatti ingatlanok eladásánál, valamint bérbeadásánál is el kell készíttetni a tanúsítványt. További újdonság, hogy a lakáshirdetésekben kötelező feltüntetni az épület energetikai besorolását.
A 2011-ben elfogadott Munka Törvénykönyv idén életbe lépő módosításai szerint a munkáltató évente 44 napig jogosult átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, vagy más munkahelyen foglalkoztatni a munkavállalót. Immár mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után kivehető pótszabadság intézményét, a kedvezmény egy 16 évesnél fiatalabb gyermek után kettő, két gyermek esetében négy, ennél több gyermek után pedig hét munkanap. Az apa a gyermek születését követő második hónap végéig öt munkanapot vehet ki pótszabadság címén.
Lényeges, hogy évente hét nap szabadságot legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. Szintén a munkáltató kötelezettsége, hogy a szabadságnak évente egyszer összefüggően el kell érnie a 14 napot.
Az átlagkereset fogalmát felváltja a távolléti díj, ami a többi közt a szabadságra, a kötelező orvosi vizsgálatra, valamint a közeli hozzátartozó halálakor járó két szabad munkanapra számítandó. A betegszabadság idején a távolléti díj hetven százalékát kapja a munkavállaló.

Már működnek a járások

A megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat látja el az államot képviselő 175 vidéki és a 23 budapesti járási, illetve kerületi hivatal. A jövőben az önkormányzat jegyzője a helyi adókkal, a nem alanyi jogon járó szociális ellátásokkal, az óvodáztatással, az anyakönyvvel, állampolgársággal, hagyatékkal, helyi polgári védelmi és katasztrófavédelmi igazgatási feladatokkal kapcsolatos ügyekben járhat el.
A járási rendszer létrehozása miatt a helyi bíróságok – a fővárosiak kivételével – járásbíróságokká alakultak. Az egységes szervezetű közigazgatási és munkaügyi bíróságok a fővárosban és megyénként működnek, másodfokon a közigazgatási perekben is a törvényszékek járnak el.
A remények szerint a papíralapúnál lényegesen gyorsabb ügymenetet tesz lehetővé az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások elektronikus ügyintézése. A kérelmeket és terveket az ügyfélkapun keresztül is be lehet nyújtani, ilyenkor az ügykezelés elektronikus úton történik. Mindemellett az új rendszer határidő-hosszabbításra és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is lehetőséget biztosít.

Több munkaszüneti nap

Munkarend szempontjából kellemesnek ígérkezik az idei esztendő, hiszen egyetlen munkaszüneti, illetve pihenőnap sem esik hétvégére. Tizenkét alkalommal nem kell dolgozni hétköznap, míg hosszú hétvégéből összesen hetet tartalmaz a naptár. Március 15-ét háromnapos hétvégén ünnepelhetjük, húsvéthétfő az idén április 1-jére esik. Május 1-je – október 23-hoz hasonlóan – szerdán lesz, majd május 20-án, pünkösdhétfőn újabb háromnapos hétvége következik.
A rendelet értelmében augusztus 19. (hétfő) pihenőnap, így augusztus 20-hoz négynapos munkaszünet társul. November 1-je péntekre esik, a háromnapos ünnep után legközelebb karácsonykor pihenhetünk. Igaz, ekkor mindjárt hat napot, hiszen december 24. (kedd) és 27. (péntek) is munkaszüneti nap lesz. Természetesen a hosszú hétvégék egy részét le kell majd dolgozni. A munkarenden felüli munkanapok: augusztus 24., december 7. és december 21.

(mm.)