Az önkormányzat továbbra is támogatja az ELTE-gyakorlóiskolát

A szülők és a tanulók felháborodását is kiváltotta az a napvilágot látó határozat, amely szerint az ELTE megszünteti a középiskoláját. Az egyetem döntésével kapcsolatban Pokorni Zoltán ezen a fórumon is hangsúlyozta, hogy az ELTE gyakorlóiskolája jó iskola, szükség van rá. Kifejezte, mennyire sajnálja, hogy az önkormányzatnak a közoktatás átalakítása – és az ezzel járó forráselvonás – miatt nincs lehetősége olyan anyagi támogatást nyújtani, amivel az iskolát fenntartó egyetem elkerülhetné e lépést.
A polgármester elmondta, hogy az önkormányzatok 2013 januárja óta nem felelősei az oktatásnak, ugyanakkor leszögezte: a kialakult helyzetben védettséget élveznek az érettségire készülő osztályok. Amennyiben az iskola bezárása miatt szükségessé válik, megoldható, hogy a végzősök együtt fejezzék be középiskolai tanulmányaikat.
„A kerületi Arany János iskola a kompetenciamérés szerint is nagyon jó színvonalú gimnázium, ott megoldható olyan szerkezetátalakítás, hogy teljes osztályokat lehessen most harmadik, jövőre negyedik évfolyamon – osztályfőnökkel és néhány kulcsfontosságú tárgyat oktató pedagógussal együtt – átirányítani” – mondta Pokorni Zoltán. Hozzátette, hogy az alsóbb évfolyamosoknak a Városmajori Gimnázium, a Tamási Áron iskola vagy a Budai Középiskola lehet a befogadója az Arany János mellett.
A szülők indulatainak kialakulásához hozzájárult az is, hogy az ELTE határozata egy mondatban az önkormányzatot próbálja felelőssé tenni a helyzetért, holott a működtetést az Eötvös Loránd Tudományegyetem költségvetési támogatásának és az állami normatíva reálértékének jelentős csökkenése, valamint a rezsiköltségek emelkedése gátolja. A forráshiány miatt az egyetem nem tudja tovább finanszírozni a fenntartásában lévő gyakorlóiskola működtetését – ismerte el Mezey Barna. Ezért az ELTE rektora létrehozott egy bizottságot azzal a céllal, hogy alternatívákat keressen a megoldásra.
Az egyetem határozott szándéka, hogy a 8 osztályt megmentse – hangzott el a fórumon. A bizottság szerint amennyiben csak az általános iskolát működteti tovább, 2013-ban az is mintegy 255 millió forint plusz támogatási igényt feltételez. („Ennek forrásáról az egyetem állami támogatása terhére kell gondoskodni” – olvasható a szenátusi határozatban – a szerk.)
Az általános iskola megmentése mellett szóló döntő érv, hogy ez az intézmény adja az ELTE tanítóképzésének gyakorló bázisát, azaz a kettő egymás nélkül nem létezhet – hangzott el a felvetésre a rektori érv. Bár a határozat leszögezi, hogy a szenátus elindítja a középiskolai oktatás megszüntetéséhez szükséges eljárást, a fórumon az egyetem vezetői pontosították álláspontjukat: „Arról, hogy az oktatás milyen formában folytatódik vagy alakul át, csak az után várható döntés, hogy a feladatra kijelölt bizottság január végéig elkészít egy döntés-előkészítő tanulmányt – mondta Király Miklós, a jogi kar dékánja. – Az ELTE nem sejtette, hogy ilyen mértékű forráselvonást hajtanak végre. Még az ősszel is úgy tudtuk, kétmilliárd forinttal csökken a költségvetésünk, ezzel még fenntartható lett volna az iskola. Ehhez képest az év végére már négymilliárd forintos forráscsökkenéssel kellett szembesülnünk, ezért kényszerül az egyetem erre a fájdalmas lépésre.”
Ahhoz, hogy az egyetem el tudja kerülni a négy gimnáziumi évfolyam megszüntetését, a felújítási költségek biztosítása mellett tehát több száz millió forintra lenne szükség, ami pedig nem áll a rendelkezésére – derült ki a fórumon.
A szülők közül többen a kerület felelősségét is firtatták, mivel az egyetemtől arról értesültek, hogy az önkormányzat nem tudja tovább folyósítani az iskolának eddig nyújtott évi 50 millió forintot. Nekik is válaszolva Pokorni Zoltán elmondta, hogy eddig is a kerületi gyerekek iránti felelősségből, s nem törvény által előírt kötelezettségből adta ezt a támogatást az önkormányzat. Az oktatási rendszer átalakítása miatt nem csupán az iskolafenntartói feladatokat vették el az önkormányzatoktól, hanem azokat a forrásokat is, amelyekből korábban ezt a támogatást biztosítani tudták.
„Ennek a tanévnek a befejezéséhez huszonötmillió forintot elő tudunk teremteni, valamint a hónap végén esedékes képviselő-testületi ülésen megvitatjuk azt is, emelhető-e ez a támogatási összeg” – jelentette be a polgármester. Az eddigi működési forma változatlanul hagyását célzó felvetésekre, illetve kérdésekre válaszolva azonban Pokorni Zoltán mindenkit óvott attól, hogy a realitásoktól elrugaszkodva értékelje a kialakult helyzetet.
A B épület rekonstrukciójának elmaradását számon kérő, pályázati lehetőségekre utaló szülői kérdésre válaszolva a polgármester hangsúlyozta, hogy a közép-magyarországi régióra vonatkozóan nem volt olyan pályázati lehetőség, amely forrást biztosíthatott volna a felújítási-korszerűsítési munkákra, az önkormányzatnak pedig nem volt miből előteremtenie a mindehhez szükséges sok száz millió forintot. (A szülő által hivatkozott európai uniós pályázati lehetőségek azért nem érintik a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régiót, mert azok a tenderek a felzárkózást segítik, így elsősorban az ország elmaradottabb régióit támogatják, nem pedig a magasabb GDP-t, azaz bruttó nemzeti bevételi arányt produkáló Közép-Magyarországot – a szerk.)
Nem rejtette véka alá gyanúját/vádját egy felszólaló anyuka, aki szerint azért van szükség a középiskola megszüntetésére, hogy a felszabaduló épületet az önkormányzat eladhassa. Őt és a hasonlóktól tartókat Pokorni Zoltán megnyugtatta: fel sem merült az értékesítés ötlete. „Az önkormányzat, ahogy eddig, továbbra is ingyen az egyetem rendelkezésére bocsátja az oktatáshoz szükséges épületeket” – tette hozzá.
A közgazdasági képzésre járó egyik diák azt a félelmét osztotta meg a fórum résztvevőivel, hogy az általános gimnáziumi képzésben nem tudná folytatni eddigi speciális tanulmányait. Neki és társainak válaszolva a polgármester elmondta, lehetségesnek tartja, hogy amennyiben az ELTE végleg úgy dönt, bezárja az iskolát, és az Arany János Gimnázium teljes osztályokat vesz át, akkor azok a tanárok mehetnének a gyerekekkel, akik a speciális képzésükben részt vesznek.
Fodor Gábor, a tankerület vezetője is reálisnak tartotta hozzászólásában Pokorni Zoltán elképzelését, ugyanakkor kiemelte, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak nincs arra lehetősége, hogy támogatást adjon az egyetem iskolájának megmaradásához. (Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 11-én – két nappal a fórum után – sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: ha a középiskolai részleg veszélybe kerülne, akkor a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közbelép, és gondoskodik a gyerekekről – a szerk.)
„Az állam és a szülők malomkövei között őrlődik most az ELTE, ezért méltatlan minden vádaskodás és bűnbakkeresés a kialakult helyzet miatt” – fogalmazott az egyik szülő, sürgetve, hogy a résztvevők inkább a megoldásokat segítsenek megkeresni.
A szülők a fórumon felajánlották, hogy anyagi és fizikai lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek az iskola megtartásáért, és erről további tárgyalásokat kezdeményeztek az ELTE-vel, valamint az önkormányzattal. A testületek vezetői a fórumon partnerségükről biztosították őket.

A. I.