Erik, a példakép

„Tizennyolc éve állami gondozásban élek, voltam az alföldi intézetben, majd Péterin nevelőszülőknél, innen egy kisebb kitérőt követően 2001-ben kerültem a hegyvidéki Esze Tamás Gyermekotthonba” – meséli Koós Erik, aki néhány héttel ezelőtt az országos felnőtt atlétikabajnokságon a 4x200 méteres váltó tagjaként aranyérmet szerzett. A Vasas sportolója tudatosan építi karrierjét, elmondása szerint 14 éves kora óta valósággal szerelmes a sportágba.
„A Jókai Mór Általános Iskolába jártam, tanítás után játékból sokszor futottam a Diana parkban az osztálytársaim elől. Itt ismertem meg Orbán Viktor miniszterelnök lányát, Orbán Sárit, és vele együtt Áder Orsit, akik azt javasolták, ha ennyire szeretek futni, és a délutánjaimat azzal töltöm, hogy őket piszkálom, akkor ezt miért nem teszem inkább a Vasas-pályán. Hallgattam rájuk, és lementem edzésre, először a hosszútávfutóknál Jenkei András foglalkozott velem, aztán a sprintereknél Bajzáné Marton Lívia lett az edzőm” – emlékszik vissza sportkarriere kezdeteire Koós Erik, aki azt sem rejti véka alá, hogy eleinte többen azt gondolták az otthonban, nem lesz elég kitartó, és a sport nála csak egy pillanatnyi fellángolás. Gyorsan bebizonyosodott azonban, hogy Erik komolyan elkötelezte magát az atlétika mellett, így az a néhány kétkedő hang is hamar elhallgatott.
„Mindig számíthattam a gyermekotthon segítségére, ha sportfelszerelésre, vagy bármi másra volt szükségem. Bár az eszközök nélkülözhetetlenek a sporthoz, de a lelki támogatás számomra ennél sokkal fontosabb, ennek pedig szerencsére soha nem voltam híján” – hangsúlyozta az újdonsült magyar bajnok, hozzátéve, hogy a nyugodt hegyvidéki környezet, a jó levegő és a mozgásra buzdító erdők közelsége is sokat segített abban, hogy sportoló váljék belőle.
Ami az eddigi sikereit illeti, természetesen a 4x200-as váltóban megszerzett magyar bajnoki címre a legbüszkébb, de szívesen gondol a kedvenc távján, 400 méteren tavaly elért 48,48 másodperces eredményére is. Nemrég újabb célt tűzött ki maga elé, jövőre szeretné ugyanis megdönteni edzőtársa, egyben legjobb barátja, Várdai Péter egyéni csúcsát 800 méteren. A versenyzés mellett tudatosan készül az aktív sportolást követő időszakra is, elképzelhetőnek tartja, hogy tapasztalatait edzőként adja majd tovább a jövő tehetségeinek.
„Évek óta követendő példaként tárjuk a többiek elé Erik sportpályafutását, ezzel is megmutatva, hogy a sikeres életre ugyanolyan lehetőségük van a hozzánk kerülőknek, mint az egészséges családokban felnövő kortársaiknak” – mondta Kővári Adrienn család- és utógondozó, aki szerint éppen ezért is igyekeznek az iskolán belül és azon kívül minél több szabadidős és sportolási lehetőséget biztosítani az otthon lakói számára.
„Az egészséges szemléletű felnőtté váláshoz elengedhetetlen feltétel a mindennapos testmozgás. Ezt támasztják alá a már »kirepült« növendékeink visszajelzései, amelyekből kitűnik, hogy jobban tudtak alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz azok, akiknek az életébe már kiskoruktól kezdve jelen volt a sport” – foglalta össze a tapasztalatokat Kővári Adrienn.
Pirchala Imre igazgató mindezt azzal egészítette ki, hogy minden támogatást megadnak a sportolni vágyó gyerekeknek. Biztosítják a szükséges felszereléseket, kifizetik az egyesületi tagdíjakat, hozzájárulnak a versenyeztetés költségeihez.
„Ma már a legtöbben tizenöt–tizenhat éves korban érkeznek hozzánk, nekik általában nincsenek a sporttal kapcsolatos élményeik, ezért nehéz őket rávenni a rendszeres mozgásra, leginkább az otthonon belüli foglalkozásokon vesznek részt. Ez az oka annak, hogy egyelőre senki sem lépett Erik nyomdokaiba” – hangsúlyozta az Esze Tamás Gyermekotthon vezetője, aki ennek ellenére bízik abban, hogy az egyre szélesebb körben ismertté váló sportsikerek előbb-utóbb mások kedvét is meghozzák valamilyen sportág komolyabb űzéséhez.
Addig is megpróbálják minél jobban megmozgatni az otthonban élőket. Ezt a célt szolgálják a kirándulások, a barlangjárások, valamint a többnapos kenus, kerékpáros és vándortáborok.

(sm)