Új táborhely, megszokott élmények
Ha vége a tanévnek, nyitnak a nyári táborok. A Hegyvidéki Gyermek- és Ifjúsági Tábor immár a Mátyás király úton fogadja a gyerekeket, korszerű körülmények között, tágas területen. Az első hetet, azaz június utolsó napjait közel száz kisdiák töltötte el a szép környezetben, jó levegőn.
A tanév vége csak félig öröm a családokban. A gyerekek boldogok, hogy letehetik az iskolatáskát, a szülőknek azonban komoly gondot jelenthet, kire bízzák csemetéjüket, amíg ők dolgoznak. A nyári tábor mindig jó megoldást jelent, hiszen szakemberek felügyelete alatt tartalmasan, kellemesen és biztonságban tölthetik el az időt a fiatalok.
A Hegyvidéki Gyermek- és Ifjúsági Táborba 6–14 éves korú gyerekek jelentkezhetnek. Az elmúlt évekhez hasonlóan változatos, színvonalas programokkal várják őket a szervező pedagógusok, ám most már új helyszínen, a Mátyás király út 53/b alatt, szinte az erdő mélyén.
„A létszámtól függ, melyik héten mit csinálunk – meséli Mester Ilona táborvezető. – Rengeteg külsős és táboron belüli programmal készülünk. Megismerkedünk nemcsak a közvetlen környezetünkkel, de a főváros kerületen kívüli nevezetességeivel is. Az erdei kirándulás a helyszín miatt adott, élvezik is nagyon a gyerekek, tegnap már térképpel mentek, hogy be tudják azonosítani, melyik turistajel merre vezet. A tábor végén nemcsak rajzot készítenek az élményeikről, de többen arra készülnek, hogy majd a szüleiknek is megmutatják a kirándulásaink útvonalát.”
Miközben beszélgetünk, kissé megszeppenten jön oda hozzánk Encsi, mutatva, hogy véletlenül lehorzsolta egy kicsit a lábát. „Azonnal visszajövök” – mondja a táborvezető, aztán gyorsan elkíséri a kislányt az állandó ügyeletet tartó védőnőhöz. Az egészségre amúgy is nagyon odafigyelnek az augusztus 16-ig nyitva tartó táborban, hiszen nemcsak arról kell orvosi igazolást vinni, hogy a gyerekek nem betegek és közösségbe mehetnek, de még az úszástudásukról is kötelező a szülői nyilatkozattétel.
„Százhúsz centi mély a medence, ez könnyen veszélyes lehet a kevésbé jól úszóknak, így csak azokat engedjük be, akiknek a szülei jóváhagyják ezt. Bár ezen a héten nagyon mostoha volt hozzánk az időjárás, csak a medence szélén vágyakozhattunk a vízbe” – teszi hozzá Mester Ilona.
Az egészség az étkezéseknél is fontos szempont. „Változatos és egészséges ételeket adunk, ami nem újdonság a gyerekeknek, mert az iskolákat is az FHGASZTRO látja el. Reggelire ma szalámis kenyér volt, máskor búrkifli, vagy gabonapehely tejjel szerepel a menüben, az ebédek is nagyon sokfélék, és ami újdonság, s kifejezetten örülök neki, hogy a szokásos úgynevezett ivólé helyett leves az első fogás. Az is jó dolog, hogy a desszert soha nem csoki vagy sütemény, hanem müzliszelet vagy gyümölcs. Uzsonnára pedig sok zöldséget kapnak a táborozók.”
A Hegyvidék kilenc iskolájából járnak fel ide gyerekek. A létszám naponta változik, átlagban százan mindig vannak, négyen más kerületből érkeztek. „A »külsősök« nem a hegyvidékieknek kedvező, 4885 forintos heti díjat fizetik, hanem többet. Ebben az összegben egyébként minden benne van: a napi háromszori étkezés, a gyerekek szállítása, a belépőjegyek, a kézműves-foglalkozások alapanyagainak költségei.”
A beszélgetés végére kiderül, az idei kezdésre szinte minden elkészült, két dolgot kivéve. „Nincs még logója és saját neve a tábornak. Ezeket majd a gyerekek találják ki, és ők is szavazzák meg, melyiket használjuk a továbbiakban.”
S hogy mennyire jól érzik magukat a résztvevők a Mátyás király úti erdő mélyén, mi sem mutatja jobban: a beszélgetésünk idején készülő következő heti beosztásban szinte csak ismétlődő nevek szerepelnek. Aki teheti, visszatér a táborba.
AI