Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Fonagy_Janos

Az energiaárak csökkentése nemzeti kérdés

A hegyvidéki Mindszenty-szobor avatásán, valamint a csillebérci Wigner Adatközpont átadásán Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára is részt vett, aki az elmúlt egy évben kormánybiztosként felügyelte a közösségi közlekedés átalakítását, tavasz óta pedig a rezsicsökkentés végrehajtását. A politikussal az ünnepséget követően a kiemelt kormányzati feladataival összefüggő, a kerületben élőket is foglalkoztató közérdekű kérdésekről beszélgettünk.

Ez év májusában járt le a közösségi közlekedés átalakítására vonatkozó, egyéves kormánybiztosi megbízása. Sikerült teljesíteni a kitűzött célokat?

– A legfontosabb teendő a MÁV, illetve a Volánok egységes, kiszámítható finanszírozásának megteremtése volt. Immáron törvény biztosítja, hogy a korábbi egy helyett három-öt éves közszolgáltatási szerződést köthet az állam a közlekedési társaságokkal, a szerződések értelmében pedig az államnak meg kell térítenie a jegyárbevétel és a bevétellel nem fedezett költségek különbözetét. A MÁV-nál súlyos gazdálkodási problémákat is rendezni kellett, hiszen 2002-ben, amikor véget ért közlekedési miniszteri megbízásom, 28 milliárd forintnyi adóssággal adtuk át a MÁV-ot, a 2010-es kormányváltáskor viszont már 330 milliárd volt a tartozás, úgy, hogy közben 100 milliárdért eladták a nyereséget termelő teherszállítási üzletágat. 2010 óta a vasút adósságát több mint 50 milliárd forinttal sikerült csökkenteni. Mindeközben növelni tudtuk a szolgáltatási színvonalat a kocsifelújításokkal, motorvonat-beszerzésekkel. A vasúti pályák rekonstrukciója is megkezdődött – az egyik legnagyobb szabású fejlesztés jelenleg a Budapest–Esztergom vasútvonalon zajlik.

A kormány az év elején tíz százalékkal csökkentette a lakossági energiaárakat, mindeközben a lakossági szolgáltatás veszteségessé válásáról beszélnek az érintett társaságok.

– A lakossági gáz, villamos energia és távhő díját ez év január 1-jével 10 százalékkal csökkentettük, július 1-jétől pedig a víz- és csatornadíjakat, a palackos PB-gáz, valamint a szemétszállítás díját mérsékeljük 10 százalékkal, illetve megfelezzük a kéményseprés kormányrendeletben meghatározott maximum díjtételét. Így összesen mintegy 3,8 millió háztartás megélhetési költségeit csökkentjük igen jelentős mértékben. Az energiaszolgáltatók már hónapok óta kongatják a vészharangot, mondván: tönkreteszi őket a rezsicsökkentés. Azt azonban elfelejtik hozzátenni, hogy az elmúlt tizennyolc évben több mint 1000 milliárd forint osztalékot vittek ki az országból. Ráadásul ezek a szolgáltatók cégcsoportszinten ma is nyereségesek Magyarországon, a termelés, a nagykereskedelem, a hálózatüzemeltetés ma is hozza számukra a profitot. Eddig mindössze egy multinacionális cég jelezte kivonulási szándékát, ám ez a vállalat egész Európában leépíti tevékenységét, hogy a távol-keleti terjeszkedésre összpontosíthassa erőforrásait.

Növekedhetnek-e amiatt a termékek, szolgáltatások árai, hogy a lakossági rezsicsökkentés miatt elmaradt hasznot az energiacégek esetleg ráterhelik a nagyfogyasztókra?

Ma a kisvállalkozók többsége lakossági fogyasztónak minősül. Az 500 milliárdos villamosenergia-piac körülbelül 4 százalékát, mintegy 20 milliárdos piacot érint csak a nagyfogyasztói tarifa, amelyben a szolgáltatóknak szabad a mozgásterük. Csakhogy jelenleg energia-túlkínálat jellemzi a piacot, a szolgáltatók pedig versengnek a nagyfogyasztókért – ezek a körülmények inkább árcsökkentő, mintsem árfelhajtó hatásúak.

A Nemzeti Fejlesztési Miniszter által kiírt, gyakran emlegetett trafikpályázat eredményét a vesztes trafikosok közül sokan bírálták.

– Természetesen érthető a vesztes trafikosok csalódottsága, de azt már a pályázat kiírásakor is tudni lehetett, hogy jelentősen leszűkül a dohányárusító helyek száma. Valóban vannak olyan régóta dohányárusítással foglalkozó családi vállalkozások, amelyeknek nem sikerült koncessziót nyerni, ám a kormány az ő esetükben felülbírálta a pályázati döntéseket: azok, akik legalább húsz éve dohányárusításból élnek, lehetőséget kapnak arra, hogy tovább folytathassák tevékenységüket. Mindezzel együtt úgy gondolom, jó döntés volt a dohányárusítás koncesszióba adása, hiszen a korlátozott hozzáférés elősegítheti a súlyosan egészségkárosító dohányzás visszaszorítását. Az USA-ban már évtizedekkel ezelőtt sikerült bevezetni hasonló korlátozásokat, így el tudták érni azt, ami nálunk még csak hosszú távú célkitűzés: a fiatalok körében ne legyen divat a dohányzás.

Egy személyes kérdés: sokirányú kormányzati elfoglaltságai mellett mit csinál szabadidejében?

– Kevés szabadidőm van, az öt korábbi minisztérium integrációjából létrejött Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkáraként sok a teendőm, ezek között kiemelt feladatom a rezsicsökkentés végrehajtásának kormányzati felügyelete. Kormánytagként járom az országot, a hegyvidéki MOM Kulturális Központ egy-egy programján is részt veszek időről időre. Egyébként a központtól mindössze egyutcányira laknak az unokáim – a kisebbik még gimnáziumba jár, míg a nagyobbik egyetemista. Nagyon szeretnek itt, a kerület központjában élni, karnyújtásnyira van a bevásárlóközpont, a kulturális központ, illetve a sportcsarnok, ahová ők is szívesen járnak. Bár a hivatalos feladataim meglehetősen lekötnek, ha alkalom adódik rá, legszívesebben a lányommal és unokáimmal töltöm a szabadidőmet. Nekem a kikapcsolódást az jelenti, amikor együtt lehetek a gyerekekkel.Az_energiaarak_csokkentese_nemzeti_kerdes1

z.