Felavatták a csillebérci Wigner Adatközpontot
Rekordsebességgel, bő egy év alatt elkészült a csillebérci fizikai kutatóintézet területén a Wigner Adatközpont, amely az elkövetkező években a svájci CERN részecskegyorsítójában keletkező óriási mennyiségű kutatási adat feldolgozását végzi majd. A központ átadásán avatóbeszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, az ünnepségen az önkormányzat képviseletében Pokorni Zoltán polgármester és Váczi János alpolgármester is részt vett.
„Amikor 1992-ben Magyarország csatlakozott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezethez, egy olyan tudományos gondolkodó közösség hivatalos tagjává vált, amelynek mi, magyarok, mindig is részesei voltunk” – mondta el Orbán Viktor a CERN Csillebércen létrehozott adatközpontjának megnyitóján.
A miniszterelnök méltatta a magyar tudósokat, többek között Teller Edét, Wigner Jenőt, Neumann Jánost, megjegyezve, hogy amikor róluk van szó, „egyik szemünk sír, a másik nevet”. Az ország egyszerre büszke az általuk elért tudományos eredményekre, és szomorú, hogy Magyarország mostoha történelmi körülményei miatt nem tudták itthon kiteljesíteni pályafutásukat. Mint a kormányfő fogalmazott, a már most világhírű Wigner Adatközpontban „Neumann találmánya végzi el azt a számítási munkát, ami a Wigner-féle fizikai világ feltárásához szükséges”.
A tudományos élet jelene és jövője is kezd egyre biztatóbb formát ölteni Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte komoly esély van rá, hogy a 2010 után újjászervezett oktatási rendszer képes lesz olyan tudós fiatalok kinevelésére, akik helyt tudnak állni a legmagasabb színvonalú nemzetközi kutatásokban is. „Magyarország ma már abban is jobban teljesít, hogy egyre inkább képesek vagyunk itthon tartani tehetséges kutatóinkat, mert egyre inkább meg tudjuk teremteni a korszerű tudományos kutatás feltételeit itt, Magyarországon is” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy az adatközpont a kormány és az MTA példaértékű összefogásával rekordidő alatt épült meg. A beruházás iparági hatása már most érezhető, de a magyar tudományos életre is komoly befolyása lesz. A Wigner Adatközpont révén Magyarország hozzájárulása jelentősen megnövekedett az európai kutatásokhoz.
Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója szerint a budapesti adatközpont megnyitója egyben paradigmaváltást is jelent, hiszen a tudomány áttörte a tagállami határokat.
„A CERN-nek két szíve van, amelyből az egyik mostantól itt dobog Magyarországon” – mondta a főigazgató. Felidézte, hogy a Wigner Fizikai Kutatóközpontot kilenc jelentkező közül választották ki, döntésüket a központ dolgozóinak szakértelmével, a vállalt rövid határidővel és a pályázat innovatív megközelítésével indokolta.
Az adatközpont határidőre történő átadásához a Hegyvidéki Önkormányzat az engedélyeztetési eljárás gyors lebonyolításával járult hozzá, az engedélyezési időt is beleszámítva egy év és három hónap alatt lezajlott a beruházás. A központ 8,5 milliárd forintos állami támogatással épült fel, míg a CERN 40 milliárd forintos számítástechnikai fejlesztést hajt végre.
A 2000 négyzetméteres, négy teremből álló épületben kezelik azokat az adatokat, amelyek a svájci Nagy Hadronütköztetőben (LHC) keletkeznek. A projekt keretében Európában először valósult meg üzemszerűen működő, 100 gigabit/másodperc sávszélességű, nagy távolságú hálózati összeköttetés, amely közvetlenül kapcsolja össze a CERN genfi bázisát és a Wigner Adatközpontot. Ezen a hálózaton az Országos Széchényi Könyvtár teljes adatállományát 20 másodperc alatt lehetne Svájcba továbbítani.
sz.