Régi képeslapok és tárgyi emlékek a János kórházról

Dr. Katona József családjában négy nemzedék tizenöt tagja az egészségügyben tevékenykedett, vagy ma is ott dolgozik, az 1880-as évektől napjainkig. Többen teljesítettek szolgálatot a harctereken.
Nyilván ez is szerepet játszott abban, hogy a Szent János Kórház szájsebészeti részlegének főorvosa (nomen est omen) Katonai orvoslás – Képeslapok, életképek a katonai gyógyítás múltjából című, 2008-ban kiadott albumában közzétette a nemzedékeken át megőrzött családi dokumentumok és az általa összegyűjtött képeslapok egy részét. A régi orvosi és katonai tárgyak fotóival is illusztrált kötet családtörténettel indul, majd a századforduló és az első világháború idején megjelent képeslapokból nyújt ízelítőt az 1930-as évekig.
A könyv célja nem történetírás, hanem érdekességek, ritkaságok bemutatása, némi magyarázattal fűszerezve. Számos képeslap található benne a János kórházról, amely egy időben hadikórházként is működött. Az egyik lap, amelyet küldője 1904-ben adott fel, két kisgyerek egymás után bekövetkező haláláról tudósít.
Az albumban egy másik XII. kerületi kórház, az első világháború éveiben ugyancsak hadikórházként működő Vöröskereszt Erzsébet Kórháza – a mai Sportkórház – is szerepel egy képeslappal. Ezt még korábban, 1900-ban adták fel. Az Erzsébet Kórház területén volt egykor az ápolónőképzés – a második világháborúban lebombázott – épülete is.
A vöröskeresztes képzést báró Apor Gizella országos főápoló, Apor Vilmos püspök testvére vezette. Nála tanult a szerző édesanyja, dr. Katona Istvánné (született Tatár Ilona) vöröskeresztes nővér is, aki egy betegszállító oszlop tagjaként megjárta a Don-kanyart. Magnóra mondott háborús emlékeit másik fia, dr. Katona István idegsebész főorvos, dokumentumokkal kiegészítve, 2004-ben könyvben jelentette meg (Ila testvér – Egy vöröskeresztes nővér emlékei). Ebben Apor Gizella helytállásáról is szó esik, akit a háború alatt és utána is meghurcoltak.
Dr. Katona József egy másik szenvedélye a régi orvosi műszerek, betegápolási eszközök és dokumentumok gyűjtése. Elsősorban a Szent János Kórház tárgyi emlékei érdeklik. Ez nemcsak abból adódik, hogy 1973 óta ott dolgozik, hanem abból is, hogy szülei 1947-ben a közelben vettek telket.
Gyűjteménye egy részét az „új” Szent János Kórház alapkőletételének századik évfordulója alkalmából kis időre a kórházi kápolnában állították ki. Az egészségügyi intézmény jogelődje, a Széna téri régi Szent János Kórház alapításának háromszázadik évfordulóján aztán a 20-as épület egyik termében sikerült kialakítani egy állandó orvoslástörténeti tárlatot, amely döntően az ő gyűjteményére épül.
A kiállítás megnyitójáról annak idején lapunk is beszámolt, ezért most csak annyit, hogy a tárlat egyik legérdekesebb darabja egy XIX. századi orvosi szék makettje. A gyártó cég egykor ezzel mutatta be a potenciális vevőknek, miként lehet az ülőalkalmatosságot többféle célra átalakítani. Az orvoslástörténeti tárgyak mellett huszonhárom bábun megtekinthetők a magyarországi apácarendek élethű öltözékei, ugyanis a kórházban több apácarend látott el szolgálatot.
A gyűjteményt gondozó főorvos példája másokat is arra késztet, hogy megőrizzék az utókor számára történeti értéket képviselő tárgyaikat és emlékeiket. A múzeum emlékkönyvében olvasható például egy bejegyzés, mely szerint az egyik látogató édesanyja takarító volt a helyi kápolnában, kilenc gyermekével egyetlen szobában lakott a hegyen, nagy szegénységben, ezért a kórházi nővérek etették őket, s az asszonynak megengedték, hogy a kápolna pincéjében mossa ki a család szennyesét, a forró csöveken megszárítsa, és úgy vigye haza. A gyerekek verseket tanultak, a karácsonyi ünnepségeken szavaltak a kórház betegeinek.
A múzeum fenntartója más múzeumokkal is együttműködik, például az Országos Mentőszolgálat múzeumának adományozott régi műszereket, s ezekért tárlókat kapott cserébe. A Kulturális Örökség Napjai során a kórház munkatársai a műemlékké nyilvánított Szent János Kórházat és benne a kis múzeumot is be szokták mutatni az érdeklődőknek. Azt tervezik, hogy az idei (június 22-i) Múzeumok Éjszakája program keretében is fogadnak látogatókat némi múltidézésre és poharazgatásra.
(A múzeum látogatásához előzetesen időpontot kell kérni a 458-4500-as telefonon, a 4364-es vagy a 4394-es melléken.)

Kérész Gyula