Testületi támogatás a normafai fejlesztésnek

A Normafa és környéke a kirándulni, sportolni vágyók kedvelt célpontja, ám a terület régóta nem rendelkezik a látogatókat kiszolgáló infrastruktúrával. A helyszínre a budapestiek a város legnagyobb közparkjaként tekintenek, ugyanakkor a környék státusza jogilag védett erdő, emiatt pedig pillanatnyilag semmilyen fejlesztést nem lehet megvalósítani. Az önkormányzat ezért a kormány bevonásával kezdeményezi a jelenlegi helyzet rendezését.
Pokorni Zoltán polgármester az áprilisi testületi ülésen elmondta: a normafai fejlesztés ügyében kérték a miniszterelnök támogatását, ennek nyomán egy miniszterelnöki megbízott segíti a számos érintett hatóság közti koordinációt. A projekt lebonyolítására egy közös állami-önkormányzati társaságot kívánnak alapítani.
A polgármester szerint a legfontosabb a közlekedéssel kapcsolatos feladatok megoldása, egyes időszakokban ugyanis rendszeresen előfordul, hogy kaotikus forgalmi helyzet alakul ki a parkolóhelyet kereső autósok miatt. Annak érdekében, hogy csak korlátozott számú gépkocsi menjen fel a hegyre, meghosszabbítanák a fogaskerekű vonalát, így az a Széll Kálmán tértől a Normafáig közlekedne, valamint az elképzelések szerint például a Fácánosnál is parkolót alakítanának ki, ahonnan a tervezett harangvölgyi felvonóval is fel lehetne jutni a Normafához.

Újraéledhetne a síelés hagyománya

A bemutatott fejlesztési elképzelésekről pozitívan nyilatkozott Vincze Géza (MSZP), aki szerint sokan örülnek a sportolási lehetőségek bővítésének, a képviselő ugyanakkor arra kérte a tervezőket, hogy fokozottan ügyeljenek a természet értékeinek megóvására. A síelést kedvelő Püspöki Gábor (Párbeszéd Magyarországért) jó lehetőségnek nevezte a normafai síelés hagyományának újraélesztését, a fejlesztések mértékét viszont eltúlzottnak ítélte, és aggodalmának adott hangot, hogy a megtöbbszöröződő forgalom miatt lepusztul a környezet. A projekt kiemelt beruházássá minősítését is kritikával illette Püspöki, szerinte ebben a formában nem lesz mód az alapos vizsgálatokra, szakmai vitákra.
Bácsy Zsolt (Fidesz–KDNP) egyetértett a beruházás fő céljaival, egyedül azt kifogásolta, hogy a Libegőt alkalmassá tennék a kerékpárszállításra. Úgy látja ugyanis, hogy a hegyikerékpárosok közül sokan természetkárosító módon közlekednek, és nem kellene megkönnyíteni a biciklisek hegyre való feljutását.
Mikó Gergely (Fidesz–KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Normafa környékén már évtizedekkel ezelőtt kialakították a sípályákat (sőt felvonók és kezdetleges hóágyúk is működtek a hetvenes-nyolcvanas években), ezeket tennék ismét síelésre alkalmassá. Pokorni Zoltán hangsúlyozta, hogy körültekintő hatásvizsgálatokat kell készíteni a beruházás kapcsán, hiszen védett területről van szó, amely része az Európai Unió Natura 2000-es ökológiai hálózatának.
A polgármester a hegyről lefelé száguldozó kerékpárosok, a „downhillesek” kapcsán megjegyezte, hogy a környezetre, a kirándulókra és önmagukra nézve is veszélyes, amit művelnek, ám hiába tiltják, hogy az ösvényeken száguldozzanak, nem tudják megakadályozni. Ezért egy pálya épülne számukra a Libegő nyomvonala alatt, hogy szabályozott keretek közé tereljék a jelenleg tilosban járó terepbicikliseket.

Védelem a virányosi tisztviselőtelepnek

A reklámok, reklámberendezések, cégérek elhelyezésére vonatkozóan eddig több kerületi rendelet fogalmazott meg szabályokat, most azonban egységes szabályozást fogadott el a képviselő-testület.
A testület támogatta, hogy Bárány Tamás író (1922–2004), valamint dr. Vekerdi László tudós-tanár, író, könyvtáros (1924–2009) tiszteletére emléktáblákat állítsanak lakóházuknál, a Stromfeld Aurél út 18., illetve a Határőr út 27/a alatt. Arról is döntöttek, hogy az egykori „Budapest-Virányosdűlői Tisztviselő Lakházépítő Szövetkezet” családi házas telepének részét képező tizenhárom épület (Dániel út 2., 4., 5/d, 6., 8., 10., 16., 22., Kiss Áron utca 5., 9., 16., 18., Szarvas Gábor út 18.) helyi védelemben részesüljön. Az 1910-es évek elején épült, egyedi tervezésű, késő szecessziós stílusú lakóházak többségét a kassai származású Jakab Árpád műépítész tervezte.
Budapest teljes körű csatornázásának befejezésére irányuló projekt indult a fővárosban az Európai Unió támogatásával, ami által a Hegyvidéken több mint hatezer folyóméternyi fejlesztés valósulhat meg. Az önerőhöz a Hegyvidéki Önkormányzat is biztosít forrást: ez idén és jövőre – az építési költségek 6%-ával számolva – összesen 38 millió forint pénzügyi kötelezettségvállalást jelent a kerület részéről.
A Hegyvidék elektromos hálózatát az ELMŰ Hálózati Kft. fejleszti az új csillebérci Wigner Adatközpont megfelelő energiaellátása érdekében. Egy-egy 10kV-os földkábelt a Virányos alállomásról, valamint a Déli pályaudvar melletti Budaközép alállomásról vezetnek el az önkormányzat engedélyével a Konkoly-Thege Miklós úti MTA-központig.
Peren kívüli egyezséget kötött a kerület a villamos hálózat fejlesztése keretében közműépítési munkákat végző Észak-Budai Zrt.-vel. A cég megfelelő engedélyek nélkül, illetve az engedélyezett időtartamon túl végzett közműépítési munkákat tavaly nyáron a Mátyás király és a Laura úton, amiért az önkormányzat mintegy 39 millió forint összegben háromszoros díjtételű közterület-használati díj megfizetésére kötelezte a társaságot. A határozat bírósági felülvizsgálata során kötendő egyezség keretében ezt az összeget 25%-kal mérsékelték.

Szociális ellátásokat vett át az állam

Ez év január 1-je óta az állam köteles gondoskodni a pszichiátriai betegek, illetve a szenvedélybetegek átmeneti ellátásáról, ezért az önkormányzat felmondta a két ellátás biztosítására kötött szerződéseket a Félúton Alapítvánnyal. Kovács Lajos alpolgármester elmondta, hogy a pszichiátriai betegek ellátására vonatkozó szerződést csak szeptember 30-ával szüntetik meg annak érdekében, hogy két ellátott más intézményben történő gondozásának megszervezésére elegendő idő álljon rendelkezésre.
Kis Katalin, a Svábhegyi Bölcsőde intézményvezetője közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, ezért pályázatot írnak ki a bölcsődevezetői álláshely betöltésére. A képviselő-testület elfogadta a pénzügyi, a környezetvédelmi és közbiztonsági, az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság 2012. évi munkájáról szóló beszámolót, valamint a II. kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság beszámolóját. Ez utóbbi szervezet 2012 januárja óta – a Budavári Katasztrófavédelmi Őrssel közösen – összesen 108 fővel lát el váltásos rendszerben mentő tűzvédelmi feladatokat az I., a II. és a XII. kerületben, illetve a kapcsolódó agglomerációs településeken. Sebők Péter tűzoltóparancsnok-helyettes az ülésen kiemelte, hogy tavaly 146 tűzeset és 126 műszaki mentés történt, s a tűzoltók 11 embert mentettek meg a XII. kerületben.
A Virányos út és a Szilágyi Erzsébet fasor között elhelyezkedő katonai területet – amelynek negyedrészben tulajdonosa a kerület – értékesítené a Honvédelmi Minisztérium, ezért arról született döntés, hogy az önkormányzat és a honvédelmi tárca közösen hirdeti meg eladásra a jelentős méretű ingatlanegyüttest. A teljes terület minimum értékesítési árát nettó 1 milliárd 737 millió forintban határozták meg.
A képviselő-testület hozzájárult, hogy a MOM Sport csarnokában található fitnesz-wellness, étterem, illetve orvosi célra használható részeket öt plusz öt évre (azaz a szerződés lejártát követő ötéves hosszabbítási opcióval) lehessen bérbe adni. Váczi János alpolgármester elmondta, hogy a leendő bérlőknek komoly beruházásokat kell majd végrehajtaniuk, a befektetéseik tehát csak hosszú távon térülhetnek meg – ha öt évben maximálnák a bérleti időt, nem valószínű, hogy találnának jelentkezőket a meghirdetett területekre.

Kizárták a pártpolitikát a MOM Kulturális Központból

Az új önkormányzati törvény követelményei alapján a képviselő-testület újraalkotta saját szervezeti és működési szabályzatát. Az egyik formai változás, hogy a kerületi önkormányzat hivatalos elnevezésében a „főváros” szó is megjelent, a teljes név tehát ezentúl: „Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat”. A tartalmi részekkel kapcsolatban – amelyek az eddigi, sokéves gyakorlathoz igazodnak – Sipos Péter (Párbeszéd Magyarországért) több módosító javaslatot is megfogalmazott. Ezek egyike sem kapott azonban többséget, így például elutasították a testületi vitákra vonatkozó felszólalási időkeretek növelését, valamint azt is, hogy a helyi népszavazás kiírásához szükséges 25% helyett csak 10%-ban határozzák meg a kezdeményezők minimumlétszámát.
Sajtónyilvános pártpolitikai rendezvény nem tartható a MOM Kulturális Központban – erről is határozott az önkormányzat. A pártpolitika kizárását Pokorni Zoltán azzal indokolta, hogy a kulturális intézményt szeretnék megóvni a kampányoktól, illetve attól, hogy a neve bármelyik párttal összekapcsolható legyen. Hozzátette: az intézkedés mindegyik politikai szereplőt egyformán korlátozza.

sz.