Életpálya és jövőkép az óvodákban

Az idei Budai Nevelési Napok kiemelt eseménye volt az október 17-én rendezett Életpálya és jövőkép az óvodákban című konferencia, amelyen megjelent Pokorni Zoltán polgármester, Fonti Krisztina alpolgármester és Sikota Krisztina önkormányzati képviselő is. Pokorni Zoltán kiemelte, az előző évek jól bevált gyakorlata volt, hogy együtt tartották az iskolák és az óvodák vezetőinek, pedagógusainak tájékoztatóját. Azt javasolta, dacára, hogy most más a fenntartója a két korosztályi intézményrendszernek, az önkormányzat és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jövőre ismét közös rendezvényt tervezzen.
A beiskolázási korhatár megváltozása miatt közel tizenháromezerrel több elsős kezdte meg az idei tanévet, és az emiatt felduzzadt létszám több helyütt gondot okozott. „A merev szabályok rosszak – szögezte le a polgármester –, ám a sajtóban többször megjelent hírekkel ellentétben rugalmasabb a beiskolázás, a szülőknek, az óvodáknak továbbra is megvan a mérlegelési lehetőségük, senki nem kényszerítette iskolába az arra még nem érett gyerekeket.”
A rugalmas iskolakezdés fontosságát egy Angliában végzett vizsgálat eredményével támasztotta alá Pokorni Zoltán. A kutatás azt elemezte, hogy azok a gyerekek, akik a naptár szerint elérték a beiskolázás korhatárát, minden esetben elérték-e az iskolaérettséget is, s mindezek fényében hogyan alakult az iskolai előmenetelük. Az eredmény szomorú – ám nem teljesen meglepő – eredményt hozott.Az első esztendőben az osztályban akár egy egész évnyi különbség is mutatkozott a naptár vagy a fejlettségük szerint iskolába kerülő gyerekek mentális, szellemi képességeiben, és ez a különbség az osztályzatokban is megmutatkozott. Tovább vizsgálva az is kiderült, hogy a kezdetben „szerzett” hátrány még tíz év múlva is érezhető volt, nemcsak a továbbtanulás során választott iskolák színvonalában, de még az első fizetések mértékében is. „Ezért nem határozhatja meg a merev, naptár szerinti korhatár a beiskolázás idejét” – hangsúlyozta a polgármester, aki a pedagógus életpályamodellről szólva elmondta: az óvodákban nem olyan jól megfoghatók a pluszfeladatok, mint az iskolákban, így azt a jövedelmekben is nehéz kifejezni.
„Azt honorálja az életpályarendszer, aki többet hajlandó vállalni” – jelentette ki Pokorni Zoltán. Szerinte fontos kérdés az is, az életpálya vonzó lesz-e annyira a fiatalok számára, hogy már érettségi előtt a pedagógusképzést válasszák továbbtanulásként. „Az idei beiskolázási tapasztalatok alapján a most meghatározott kezdő pedagógusbér nem érte el ezt a hatást” – mondta.
Paszkoszné Kulcsár Andrea, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezető főtanácsosa az elhangzottakra reagálva elmondta: kilencvenhétezer hétéves gyerek van az országban, ebből háromezer maradhatott továbbra is óvodában, amiért még nem iskolaérett. Az életpályamodell bevezetését azzal indokolta, hogy általa kiszámíthatóbb a karrierpálya, növekszik a pedagógus presztízse, vonzóbbá tehető a pálya a rátermettebb, potenciális jelöltek számára, támogatja az innovatív, változásokra fogékony pedagógusokat, kiszűri az alkalmatlanokat, kifejezhetővé teszi a felelősség–minőség–hitelesség egységét, javítja a pedagógusok életkörülményeit, továbbá teljesítményen alapuló, differenciált bérezést tesz lehetővé.
A minisztériumi főtanácsos a konferencián részletesen tájékoztatta a pedagógusokat a törvényi változásokról. Emellett az óvodai nevelés hatékonyságáról, eredményességéről és a méltányosságról, valamint a pedagógusok saját minősítésükben játszott szerepéről hallgathattak meg további előadásokat a résztvevők.

A programot, a tanácskozás nyitányaként, előadások is színesítették. A Solti György Zeneiskola klarinétosai Beethoven Rondóját adták elő, majd a Hegyvidéki Mesevár Óvoda Maci csoportjának bemutatóját láthatta a közönség.

AI