Eötvös József, a Svábhegy híres lakója

Kétszáz éve, 1813. szeptember 3-án Budán született Eötvös József, a XIX. századi Svábhegy egyik leghíresebb lakója, az első idetelepülők egyike. Miután felfedezte a környék szépségét, Jókai Mórhoz hasonlóan birtokot vásárolt, és villát épített a ma róla elnevezett út elején.
Báró Eötvös Józsefről a legtöbbeknek először az jut az eszébe, hogy a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként dolgozott. Emellett azonban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, az Andrássy-kormány minisztere, reformpolitikus és a magyar realista regényírás első mestere is volt.
Eötvös 1846-ban költözött először a Svábhegyre, egy barátja, Fridwalszky villájába, itt határozta el sógorával, Trefort Ágostonnal, hogy saját házat építenek. Az erdőszélen álló kétszintes épület kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy együtt lehessen a családjával.
A délelőttök jelentős részét kerti munkával töltötték, és Eötvös gyalog járt be a városba a Várhegyen keresztül. Az erdő közelségének is köszönhető, hogy fiát, Lorándot, a későbbi világhírű fizikust, minisztert, MTA-elnököt elkötelezett turistává nevelte.
A villa a mai Eötvös út 12. alatti telken állt, helyén évtizedekig a SOTE III. számú Belgyógyászati Klinikája, míg a két világháború között a Svábhegyi Szanatórium működött. Eötvös József 1871-ben bekövetkező halála után a család a telket és a házat is eladta. Az új tulajdonos vendéglőt alakított ki benne, és a fogaskerekűvel közösen hirdette vállalkozását, ingyen menetjegyet kínálva vendégeinek.
Fontos hely ez a vendéglő a XII. kerület helytörténete szempontjából, mivel 1888. augusztus 2-án itt alakult meg a Budapesti Hegyvidéki Turista Egylet, amely később felvette a Svábhegyi Egyesület nevet, és évtizedeken át fáradozott a környék megszépítéséért. A villa sokáig állt még a Svábhegyi Szanatórium melléképületeként, azonban a második világháborúban teljesen megsemmisült.
Van azonban mindmáig látható nyoma annak, hogy egykor itt élt a híres író, politikus. A telke végén annak idején egy kis házat építtetett fel, hogy magányra vágyva elvonulhasson oda: ez volt a Karthauzi-lak.
Több helyen olvasni azt a felvetést, hogy a Karthauzi utca az Eötvös által itt írt Karthauzi című regényről kapta a nevét, ez azonban bizonyosan nem így történt. Eötvös 1846-ban költözött a Svábhegyre, a szóban forgó mű viszont 1839 és 1841 között jelent meg több részletben a híres Árvízkönyvben. A lak, szépen felújítva, a Karthauzi utca 14. alatt található.
És még egy kapcsolat Eötvös és a Hegyvidék között: a fogaskerekű Svábhegy állomásával szemközt terül el az Eötvös park, a névadó mellszobrával. A Stróbl Alajos által készített alkotás talapzatán lévő szövegből kiderül, hogy a szobor az „istenhegyi nyaraló közönség” adományaiból valósult meg 1890. július 6-án.

B. A.