„Hangja mindenkinek van”
Alföldi parasztcsaládban nem nagy dolog, hogy tudunk és szeretünk is énekelni, ott úgy tartják, hogy hangja mindenkinek van – mondta Lovász Irén, Kondor Katalin kérdésére válaszolva, a Barabás Villa legutóbbi pódiumbeszélgetésén. A népdalénekesként ismertté vált etnográfus, folklorista, egyetemi tanár nemcsak a népdalgyűjtésekről, de a zene, az éneklés gyógyító hatásáról is mesélt.
Megszokott az alföldi falvakban, hogy amikor összejönnek a rokonok, barátok, ismerősök, akár egy ünnepen, akár diótörésre vagy kukoricamorzsolásra, mindig énekelnek. Lovász Irén szerint nemcsak a közös ünneplés vagy munka, hanem a közös éneklés is erősíti az együvé tartozást.
„Így nem csoda, hogy senki nem foglalkozott azzal, jó hangom van. Az óvó néni viszont komolyan vette, és mondta is a szüleimnek, taníttassanak énekelni – mesélte a Barabás Villa legutóbbi pódiumbeszélgetésén. – Ez őket nem igazán érdekelte, így csak tizenhárom évesen kerültem zeneiskolába. De édesanyámék továbbra is azt akarták, hogy igazi kenyérkereső szakmám legyen, ezért érettségi után bölcsész szakra jelentkeztem, s mivel József Attilával egy napon születtem, a szegedi egyetemre mentem.”
Lovász Irén elmondta, hogy egyetemistaként hogyan utazott álruhában Moldvába, hogy a számára oly kedves népdalokat eredeti gyökerüknél találhassa meg. „A csíksomlyói búcsúban csapódtam egy moldáviai családhoz, a legkevésbé feltűnő öltözékben, inkább látszottam román gyári munkásnak, mint magyarországi egyetemistának, hogy ne keltsem fel a román határőrök, rendőrök figyelmét. Amikor megérkeztünk, úgy éreztem, mintha az időben is utaztam volna, vissza a tizennegyedik–tizenötödik századba. A mentalitás, az emberek beszéde, gondolkodása ezt tükrözte. Vendéglátóim nagyon vigyáztak rám, mindenhová kísért valaki, aki ha kellett, beszélt helyettem, hogy ne derüljön ki, nem tudok románul.”
Többórányi hanganyagot gyűjtött össze ezen az úton, ám ennél is jobban érdekelte, hogyan élnek ott az emberek, mit esznek, milyen is az a csalánleves. „Ami a legjobban megfogott, hogy nagyon sokat énekelnek” – tette hozzá.
A hagyományos népdaléneklést egy ideje másik dimenzióba helyezi át Lovász Irén, egy jelentőségteljes álma után. „Láttam egy négyszögletes mandalát, négy osztatja a nőiségre, a gyógyításra, a lélekre és az égire utalt, s ebből azt éreztem, nekem ezzel kell foglalkoznom.”
Hamarosan meg is jelent a Gyógyító hangok című lemezsorozat első darabja, ezt követte az Égi hang, s tervezi a Női hang kiadását is. „Az éneklésnek komoly gyógyító hatása van, harmonizálja a testet és a lelket – fogalmazott az énekes –, a magyar népdalok rezgése pedig erre különösen alkalmas, azaz a népdaléneklésnek hatékony öngyógyító szerepe is van, mindamellett, hogy a népköltészet veretes versei a lelket is erősítik, építik!”
A jó hangulatú programban Lovász Irén megmutatta közönségének, hogyan épül fel a hanglétra, sőt, meg is énekeltette lelkes hallgatóságát.
(li)