Közös érdek, hogy rend legyen a Normafánál

„Négy évszakos fejlesztést tervezünk: a cél az, hogy bárki, bármikor feljön, érezze jól magát, és normális körülmények között tudjon kikapcsolódni” – kezdte előadását a szóban forgó helyszíntől néhány lépésnyire, a Normafa Idősek Otthona nagytermében rendezett tanácskozáson Vincze P. Márton, a Normafa Park fejlesztésének miniszterelnöki megbízottja. Hozzátette: csak azt követően kezdenek bele a tervek kidolgozásába, miután lezajlottak a környezetvédelmi hatásvizsgálatok, és kiderült, ezek alapján mit lehet megvalósítani.
A kormányfő megbízottja hangsúlyozta, hogy a normafai sísportnak évszázados hagyománya van. A síeléshez tehát nem kell új pályákat építeniük, csak az évtizedekkel ezelőtt kialakított lesiklóhelyek rendbetételére van szükség. Még a hóágyúk telepítése sem lenne újdonság, hiszen ilyenek is üzemeltek korábban a hegyen.
Vincze P. Márton a nyitó gondolatát alátámasztva szólt arról is, hogy nem csak egy téli projektet készítenek elő. „Azt szeretnénk elérni – mondta –, hogy szűnjön meg a jelenlegi káosz: az, hogy a kerékpárosok keresztül-kasul száguldoznak a természetvédelmi területen, a járművek szabálytalanul, az erdőben, vagy mások autóbeállója előtt, az itt lakók közlekedését akadályozva parkolnak, valamint a szánkósok és a síelők együtt közlekednek a pályán, ami miatt már számtalan baleset történt. A rehabilitáció célja tehát, hogy mindenki jöhessen, ahogy eddig, de kulturált körülmények között sportolhasson, kapcsolódhasson ki.”

Zavaros, átláthatatlan jogi környezet

Szabó-Kalmár Éva, az önkormányzat városrendezési és főépítészi irodájának vezetője arról beszélt, hogy a Normafa egyedi adottságú terület a milliós nagyváros és a természeti környezet határán kultúrtörténeti, építészettörténeti és sporttörténeti adottságokkal. A környéket több mint száz éve közparkként használják a látogatók, ám az ehhez szükséges minimális infrastruktúra sem épülhetett ki a területre vonatkozó jogszabályok miatt.
„A síelés mellett a sífutás, síugrás, szánkózás is történelmi múltra tekint vissza” – mondta el az irodavezető, aki felidézte azt is, hogy az 1980-as években kezdett leépülni az infrastruktúra, a síliftet, a síugrósáncokat elbontották, megszűnt a közvilágítás. A téli napokon továbbra is ezrek látogatják a Normafát, a jelenlegi kaotikus helyzet azonban sem a természetnek, sem az ideérkezőknek, sem pedig az itt élőknek nem jó.
„Az eddigi szabályozás figyelmen kívül hagyta a tényleges területhasználatot és a meglévő adottságokat, ami például az erdő besorolású területeken lévő műemlékek teljes leromlását eredményezte” – emelte ki Szabó-Kalmár Éva. Kitért arra is, hogy a jelenlegi rehabilitáció egyik fontos szempontja a használaton kívüli műemlékek (Zerkovitz-major, Istenszeme-fogadó, Lóvasút-végállomás, Fácán vendéglő) rendbetétele, amelyek kiszolgáló funkciókat kaphatnának.

A Normafa állapota javításra szorul

Kelemen Zoltán és Tóth Etre vállalkozók a konferencián bemutatták azt az általuk még 2005-ben készíttetett tervet, amellyel illusztrálták, hogyan fejleszthetők a pályák a Normafánál. Az évekkel ezelőtt, osztrák mérnökök közreműködésével kidolgozott terv (amelynek nincs köze az önkormányzat által megvalósításra javasolt komplex fejlesztéshez) a Kis-Normafa-lejtő és az úgynevezett Sigray-kert, összesen 12 ezer négyzetméteres terület megújításáról szólt.
Dr. Dosek Ágoston egyetemi docens, a Magyar Sporttudományi Társaság környezetvédelmi szakbizottságának tagja a Fejleszthető-e elviselhető módon a Normafa? című előadásában elmondta: a Normafa állapota javításra szorul. Szerinte a hely ideális a síelésre, ugyanakkor olyan fejlesztéseket szabad csak megvalósítani, amelyek nem vezetnek a környezet elsivárosodásához.
A szakember úgy vélte, hogy a minél kevesebb környezeti terhelést jelentő sportágakat (sífutást, sítúrázást, futást, nordic walkingot, tájfutást, szelíd kerékpározást) lenne érdemes előnyben részesíteni, illetve a sípályákon a gyerekek, kezdők oktatására kellene helyezni a hangsúlyt. Fontosnak tartja azt is, hogy a környezetkímélő közösségi közlekedést (fogaskerekű, Libegő, gyermekvasút, elektromos buszok) favorizálják a tervezők az autózással szemben.

Oktatásra alkalmas, enyhe lejtésű pályák

„A síelés egészséges, kiváló családi időtöltés” – jelentette ki Kaszó Klára, a Magyar Sí Szövetség ügyvezető elnöke és az Európai Síszövetség elnöke, aki elárulta: ő maga 32 évesen tanult meg síelni, ekkor szeretett bele a sportágba a felejthetetlen élmények miatt. Az ügyvezető a Normafa kiváló adottságait méltatta, mondván, komoly érték, ha van a fővárosban egy hely, ahol síelni lehet. Pozitív példaként Bécset hozta fel, ahonnan két óra utazással számos komoly sípálya elérhető, mégis van a városnak két kisebb pályája, ahová a bécsiek tömegközlekedéssel is kijuthatnak, és a gyerekek, kezdők biztonságosan elsajátíthatják a síelés alapjait.
Egri Katalin, a Síoktatók Magyarországi Szövetségének elnöke Kaszó Klárához hasonlóan azt emelte ki, hogy a síelés a mozgás és a rengeteg kapcsolódó élmény miatt kitűnő rekreációs lehetőséget jelent, egyfajta családi, valamint baráti közösségi programot, aminek fontos szerepe van az egészségmegőrzésben.
„Azt szeretnénk, hogy a mai igényeknek megfelelő, de a természet- és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő fejlesztések valósuljanak meg a szabadidő minőségi eltöltése érdekében” – jelentette ki az elnök, aki arról is beszélt, hogy a megfelelő körülmények között történő síeléshez a karbantartott pályák és a felvonók mellett felszereléskölcsönzőre, síszervizre, öltözőre, tárolóhelyre is szükség lenne.„Enyhe lejtésűek, így oktatásra kiválók, kisebb a hóigényük, illetve könnyebben, kevesebb vízzel és energiával lehetne behavazni” – sorolta a normafai pályák előnyeit Ozsváth Miklós, az Iskolai Síoktatók Egyesületének szakmai alelnöke. Az oktató kiemelte a sí mint szabadtéri sport egészségmegőrző hatását: ez egy olyan „csábítás, ami képes a tévé, számítógép elől kimozdítani a gyerekeket".

Népszerű snowboard, sífutás, szánkózás

A síelés mellett a snowbordozás is egyre népszerűbb sportág. A Magyar Snowboard Szövetség szakértője, Gémesi Jóka arra emlékeztetett, hogy a snowboardozás hazai gyökerei a Normafához köthetők, a mai napig itt próbálják ki „karácsonyi deszkáikat” a fiatalok, sőt, két éven keresztül e helyütt működött a Slide Park, amely végül Mátraszentistvánra költözött, ugyanis nem tudott hosszú távú együttműködést kialakítani a terület korábbi kezelőjével, a Pilisi Parkerdővel. Gémesi Jóka megemlítette, hogy a Normafánál kezdő néhány snowboardos ma már az élmezőnyben sportol, és eredményeikre mindnyájan büszkék lehetünk.
Nemcsak a snowboard, a sífutás is kedvelt téli sport a Normafa környékén. Bozsik Anna iskolavezető arról számolt be, hogy 2006-ban a hatóságokkal egyeztetve kijelölték a régi MHK-kört sífutópályának, az útvonalat saját erőből kitisztították, ám nincs megfelelő gépük arra, hogy mindig megfelelő minőségben biztosítani tudják a nyomot a hóban. A sífutók régi vágya továbbá, hogy legyen egy komfortos öltözőhely a Normafánál.
A profi mentők állandó jelenlétének szükségességéről Klausmann Vikor és Gyurkó Gábor, a Kékes Kutató-Mentő Alapítvány munkatársai beszéltek. Megjegyezték, hogy a Normafánál a havas napokon a síelőknél sokszorta több a szánkós, így a szánkós balesetek is jóval gyakoribbak. Szomorú tapasztalatuk, hogy a balesetek közel fele néhány szalmabála kihelyezésével is elkerülhető lett volna, hiszen évről évre ugyanazokról a fákról szedik le a sérülteket – ám a korábbi fenntartó, a Pilisi Parkerdő még abban sem volt partner, hogy az ütközés erejét csökkentő bálákat helyezzenek el a legveszélyesebb törzseken.
A szánkósok tömeges jelenlétére hívta fel a döntéshozók figyelmét Hebling Vilmos, a Nordica Skiaréna Kft. ügyvezető igazgatója is.
Az eplényi pálya üzemeltetője szintén kitért a természetvédelmi szempontokra, a többi között arra, hogy a hóágyúzás a saját tapasztalatai szerint nem károsítja a környezetet, sőt, a természet meghálálja a sok vizet, egészségesebbé válnak a növények.

A legnagyobb gond a kaotikus állapot

A konferencia záró részében a közönség által feltett kérdések kapcsán Mikó Gergely, az önkormányzat környezetvédelmi és közbiztonsági bizottságának elnöke, a Normafával kapcsolatos feladatok kerületi tanácsnoka nyomatékosította: a természetvédelmi hatásvizsgálatok lefolytatása után, a törvény által szabott keretek között foglalkozhatnak majd azzal, mit lehet megvalósítani. A tanácsnok az érdeklődők figyelmébe ajánlotta az önkormányzat által néhány nappal ezelőtt indított, normafa.info címen elérhető weboldalt, ahol minden fontos, aktuális információ megtalálható a fejlesztésről.
Felszólalt Révész Máriusz parlamenti képviselő, a Síoktatók Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja is, aki szerint nem igaz, hogy az Országgyűlés már eldöntötte, mi legyen a Normafával. Mint mondta, csak a tervezéshez szükséges kereteket határozták meg, és kezelési jogot biztosítottak az önkormányzat számára. A természetvédelmi hatástanulmányok alapján elkészülő tervek ismeretében egy helyi népszavazáson az itt élők dönthetnek majd arról, támogatják-e a kerület elképzeléseit.
A képviselő azzal zárta gondolatait, hogy a Normafa legnagyobb gondja a kaotikus állapot, amit mindenki megtapasztalhat. Mint mondta, harminc-harmincöt évvel ezelőtt, amikor gyerekként ide járt síelni, már lepukkanóban volt a terület, azóta csak beszéltek róla, milyen terveket kellene megvalósítani, ám nem történt semmi. Révész Máriusz szerint a síelők, szánkósok, futók, biciklisek vagy épp a kirándulók érdekei azonosak: legyen rend a környéken, és a Normafa váljon Budapest „használható színfoltjává”.

*

A párbeszéd folytatódik a civilszervezetekkel és a lakossággal: a Hegyvidéki Önkormányzat tájékoztató fórumot tart október 25-én 10 órától a MOM Kulturális Központban. Itt egyebek közt ismertetik a folyamatban lévő Natura 2000-es hatásbecslés eredményét is.

kd.