Hegyvidéki Ősz - A székely menyecske meséje

Fabók Mariann 2008-ban végzett a Színművészeti Egyetemen, azóta a Miskolci Nemzeti Színház művésze. Az elmúlt évtizedben – ahogy fogalmaz – véletlenül talált rá a bábozás, és ez a találkozás annyira meghatározó volt, hogy a mai napig a szívügye maradt.
Régi álmát váltotta valóra, amikor 2009-ben bemutathatta A halhatatlanság országa című első önálló vásári bábjátékát. A sikert nem csak tapsban mérhette, ugyanis 2010-ben Kecskeméten, a Bábszínházak X. Találkozóján elnyerte a szakmai zsűri díját. Aztán megszületett Fabók Mancsi Bábszínháza, amely A székely menyecske és az ördög című, népmesét feldolgozó bábjátékot mutatja be a Gesztenyenapon.

Milyen korosztálynak szól az erdélyi menyecske meséje? – kérdeztük Fabók Mariannt.

– Népmesei forrásokból táplálkozó bábelőadásomat ötéves kortól szoktam ajánlani. Játékommal igyekszem minden korosztályt megérinteni; sok ősi tudást rejtő népmeséink sem kizárólag gyermekek szórakoztatására voltak hivatottak.

Mennyire ismerik az „erdélyi menyecskét”?

– Éppen most nyáron nyílt alkalmam először elvinni Erdélybe az előadást, Csíkszeredába és Kézdivásárhelyre hívták meg. Bevallom, tartottam kicsit a fellépésektől, gondolván, hogy pesti születésűként hogyan is bátorkodhatom saját meséjüket mesélni székelyföldieknek. De csodálatosan sikerültek a játékok, és az ottani emberek meglepődtek, amikor kiderült, anyaországbéli vagyok. Egész idő alatt azt hitték, hogy a földijüket látják a színpadon. A székely menyecske és az ördög jól vizsgázott.

Milyen produkciókban találkozhatott önnel a közönség?

– A Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után a Miskolci Nemzeti Színház színésze lettem. Azóta is az ottani produkciókban láthatnak a nézők. Első önálló bábjátékom A halhatatlanság országa volt, s Keresztes Nagy Árpáddal az idén mutattuk be kamaszoknak és felnőtteknek szóló előadásunkat, Kapós Böske – magyar népi pajzánságok címmel.