Kétszázmilliós fejlesztés Csillebércen
A Magyar Tudományos Akadémia jelentős fejlesztést hajtott végre csillebérci telephelyén. Több mint kétszázmillió forintból csaknem tízezer négyzetméter homlokzati felületen szigetelték a falakat és cserélték ki a régi nyílászárókat, emellett a helyi hőközpontokat is felújították.
Négy épület energetikai korszerűsítését végezték el az elmúlt két évben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csillebérci campusán az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) keretében. A felújított épületekben működik az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK), a Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet, valamint az MTA TTK Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet.
Az egykori, 1950-ben alapított Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) területén – ahol ma az MTA öt kutatóintézete, valamint számos, részben a korábbi KFKI-ból kivált cég működik – ez az első jelentősebb mértékű felújítás, aminek az összköltsége elérte a 214 millió forintot. Ehhez az MTA EK 141 millió forintot nyert az uniós finanszírozású, Épületenergetikai fejlesztések című KEOP-pályázaton, a hiányzó 73 millió forintot pedig saját forrásból teremtették elő. A beruházás eredményeképpen mintegy nyolcszáz dolgozó számára tudnak komfortosabb munkakörülményeket biztosítani, és teljesült az energiamegtakarítási célkitűzés is, ami által jelentősen csökkentek az üzemeltetési költségek.
Megújult a csillebérci telephelyen az 1-es tömb, amely alaprajzilag az egyik legtagoltabb egy- és kétszintes épület. A házban irodák, valamint elsődleges funkcióként fizikai mérőlaborok találhatók, ezek működését a felújítás alatt is mindvégig biztosítani kellett. A vakolt homlokzat utólagos hőszigetelését kívülről, hagyományos módon oldották meg, a zárófödémet pedig a padlástérben szigetelték. Kicserélték az összes külső nyílászárót, a napsütötte részeken pedig új árnyékoló rendszert alakítottak ki. Az épület jó állapotú terméskő lábazati felületeit megőrizték, felújították.
A 19-es – a négy felújított épület közül a legkisebb – tömb esetében a három plusz egy szintes irodaszárnyat érintették a munkálatok. A klinkertéglás homlokzat utólagos hőszigetelését kívülről, hagyományos módon oldották meg, teljes külsőnyílászáró-cserével, ügyelve a meglévő ablakosztások megtartására.
A campus 26-os számú, 70-es években készült épülete az újabbak közül való, ám ez is bőven megérett a felújításra. A háromszintes, középfolyosós, szalagablakos, pillérvázas irodaháznál is külső hőszigetelési rendszert alkalmaztak, megőrizve a homlokzat sávos tagolását. A déli tájolású homlokzat árnyékolási problémáinak megoldásáról ugyancsak gondoskodni kellett a beruházás során.
Korszerűsítették a biztonsági szempontok miatt fokozottan védett 10-es épületet is, amelyben a Budapest Kutatóreaktor található. Ez az objektum nem csak funkciójából adódóan tekinthető a campus emblematikus épületének: az igényesen megformált, négyszintes tömb számára karakteres megjelenést ad a klinkertéglával és mészkővel burkolt, osztásokkal tagolt homlokzat, valamint a teraszosan visszahúzott, konzolos lapos tetővel fedett felső irodaszint.
A téglával és kővel borított külső felületek megőrzése érdekében az alsó három szinten a homlokzati falakat belülről szigetelték, ugyanakkor a visszahúzott, vakolt architektúrájú, harmadik emeleti irodaszintnél hagyományos, külső hőszigetelést lehetett alkalmazni. A homlokzat minden részén korszerű, hőszigetelt nyílászárókat építettek be.
Az érintett épületek, akárcsak a csillebérci telephely többi létesítménye, a központi kazánból kapják a hőenergiát. Nem változott a korábbi fűtési rendszer, azonban a helyi hőközpontokat részben felújították, átalakították, megteremtve a beérkező hő, valamint az épületen belüli fűtési körök mennyiségi szabályozhatóságát. Ezzel tovább optimalizálták a felújítás után szükséges, jelentősen csökkenő fűtési teljesítményt.
sz.