A mozgásszervi elváltozás nem gyerekjáték!
A szeptember végi egészségnapon a gyerekek számára is szerveznek gyógyászati szűréseket, a többi között mozgásszervi vizsgálatok igénybevételére is lehetőség nyílik. Így fény derülhet olyan deformitásokra, amelyek tünetmentesek, szabad szemmel nem láthatók, ellenben veszélyesek lehetnek. Dr. Lajos Éva, a Budai Egészségközpont ortopéd szakorvosa, orvos-igazgató arról beszélt, mekkora kockázattal járhat egy fel nem fedezett elváltozás.
Vannak olyan mozgásszervi elváltozások, amelyek nem járnak fájdalommal, és szabad szemmel sem észrevehetők?
– Igen, ilyen például a gerincdeformitás. A laikus szülőnek, aki mindennap látja csemetéjét, nem tűnnek fel az elváltozások, hiszen ezek általában nem hirtelen keletkeznek, hanem az idő előrehaladásával, ahogy a gyermek növekszik, súlyosbodhatnak. Sok esetben az ilyen deformitásokra az iskolában elvégzett iskolaorvosi, védőnői, ortopéd szűrővizsgálat során derül fény, vagy ismerős, hozzátartozó veszi észre. Hiszen a gerincdeformitás nem jár fájdalommal, az észrevételéhez szakértő szemek szükségesek. A ruha alatt nem tűnik fel az akár húsz fokot is elérő gerincdeformitás.
Mennyire jellemző, hogy a szülők elővigyázatosságból elviszik a gyereket egy ilyen jellegű szűrésre? Hiszen ahogy említette, van olyan elváltozás, amit csak szakember vehet észre.
– Szerencsére van erre fogékonyság, és létezik az alapellátás számára is ismert életkori szűrés, ami már benne van a közgondolkodásban. A szülők gyakran inkább a gyermekgyógyász javaslatára viszik el kivizsgáltatni gyereküket. A Budai Egészségközpontban komplex, az adott életkornak megfelelő szűréseket tartalmazó vizsgálatok egy időben, egy helyen, néhány óra alatt lebonyolíthatók.
Milyen következményekkel járhat, ha a gyereket úgy íratják be sportolni, hogy fel nem fedezett mozgásszervi betegsége van?
– Ez borzasztóan fontos kérdés! Az edzők gyakran kérnek szakvéleményt arról, hogy a gyerek űzheti-e az adott sportágat. Más a helyzet a már leigazolt sportolóknál, ott kötelező az ortopédiai vizsgálat, és más azoknál, akik amatőr testmozgást végeznek, akár heti három-négy alkalommal több órában, ami igénybe veheti a mozgásszerveket. Fontos eldönteni, hogy a fiatal alkatára és fizikai adottságára, valamint mozgásszervi helyzetére nem jelent-e inkább bajt a sporttevékenység.
Ha kiderül valakiről, hogy nem űzheti azt a sportágat, amit szeret, mert az károsan hat az egészségére, akkor mindenképpen le kell mondania róla? Ezt azért nehéz lehet feldolgoznia egy gyereknek.
– Mindig nagyon óvatos vagyok, ha nagy a szerelem a gyerek és kedvelt sportága közt, főleg ha a lelkének is fontos mindez. Nagyon ritkán, és csak abban az esetben szoktam eltiltani őt, ha valóban igazolható, hogy egészségkárósító hatással van rá az adott testmozgás. Egyébként meg szoktuk találni azokat a megoldásokat, amiknek köszönhetően célzott mozgás végzése mellett végezhető a sporttevékenység. Tehát például a gyerek megtanulja a szükséges gyógytornát, vagy beiktatunk kiegészítő úszást, és közben folyamatosan követjük az állapotát. Egyedileg döntjük el, személyre szabottan, s ha jól kollaborál, akkor a megfelelő óvintézkedés mellett nem biztos, hogy abba kell hagynia a szeretett sportot. A mozgásszervi szűrés minden életszakaszban fontos része a szűrővizsgálatoknak.
Boussebaa Mimi