A szabadidő- és versenysportot is segíti a Normafa fejlesztése

„A hazai sísport szempontjából meghatározó lesz a normafai fejlesztés” – jelentette ki a nyár közepén bemutatott, kormányzati támogatást élvező tervek kapcsán Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője. Az önkormányzat munkatársa a hegyvidéki Larus Rendezvényközpontban megtartott szakmai konferencián elmondta, különleges adottságai vannak a Normafának, hiszen kevés olyan nagyváros található Európában, ahol a természet és a lakóövezet határán az ittenihez hasonló sísportélet alakult ki.
Az irodavezető a tanácskozáson felidézte, hogy az 1910-es években vált igazán népszerűvé a normafai síelés, amelyben a fogaskerekű is jelentős szerepet játszott, 1910-től ugyanis már téli üzemben is közlekedett a járat. A Normafa a síelők körében olyannyira közkedveltté vált, hogy a 20-as években már komoly versenyeket is rendeztek a hegyen.
Az 1200 méter hosszú, 187 méter szintesésű sípályától nem messze két ugrósánc is épült (ezeket a 90-es években elbontották), s több sífutópályát alakítottak ki a Normafa és a János-hegy nyugati oldalában, illetve a Nagy-Hárs-hegy környékén. A fogaskerekű felső szakasza mentén egy profi ródli-, azaz szánkópályát hoztak létre (ennek nyomvonala mára beépült), valamint hóágyú és sífelvonó is működött a területen.
A Normafa környéke ma is rendkívül népszerű, különösen a havas hétvégéken, a szükséges infrastruktúra hiánya azonban számtalan probléma forrása. Az irodavezető példaként hozta fel, hogy az elhanyagolt pályákon balesetveszélyes módon egyszerre csúsznak a sízők és a szánkósok, ráadásul nincs állandó orvosi ellátás a helyszínen. Szükség lenne alapvető kiszolgálólétesítményekre is – WC-kkel, öltözőkkel, kölcsönzővel –, valamint a közbiztonságot szolgáló fejlesztésekre. „A természetkárosító és balesetveszélyes használatot meg kell szüntetni, megfelelő körülményeket kell teremteni a szabadidő kulturált eltöltéséhez” – foglalta össze a teendőket az önkormányzat munkatársa.
Mint ismeretes, a kormány nemrégiben a helyzet rendezése mellett döntött: legutóbbi határozatával kiemelt fontosságú fejlesztési területté nyilvánította a Normafa-projektet. Szabó-Kalmár Éva előadásában kiemelte, hogy a terület fejlesztése csak a természetvédelmi szempontok maximális figyelembevétele mellett lehetséges, így a tervek részletes kidolgozását megelőzően részletes természetvédelmi hatásvizsgálatra van szükség, ami alapvetően meghatározza majd a fejlesztés irányvonalát.
Az elképzelések szerint visszaállítanák a régi, történelmi sípályákat felvonókkal, világítással. Hóágyúkat is telepítenének, a hókészítéshez szükséges víznek pedig a fenti, már most is parkolóként üzemelő terület alatt építenének tározót.
A helyszín könnyebb megközelíthetősége érdekében új parkolókat hoznának létre a völgyben a felvonó alsó, harangvölgyi állomásához kapcsolódóan, továbbá azt is tervezik, hogy a fogaskerekű vonalát meghosszabbítják egészen a Normafáig. Az új kiszolgálóegységeket elsősorban a meglévő, főként a jelenleg használaton kívüli, pusztuló műemlék épületekben szeretnék elhelyezni azok alapos műemléki felújítása után. Az irodavezető szerint a lehető legkevesebb új épület építésével kívánják javítani a szolgáltatások színvonalát.
Az elhangzottak kapcsán Vincze P. Márton miniszterelnöki megbízott arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett fejlesztések révén telente több pályán lehet majd síelni, szánkózni, így szétoszolhat a jelenleg egy pályára koncentrálódó tömeg. A gyermeksíoktatás feltételeinek megteremtésére külön gondot fordítanak, így a gyerekek akár a mindennapos testnevelés program részeként is elsajátíthatják a sport alapjait.
„A fejlesztés mind a négy évszakra szól, tehát a síelők mellett a kirándulók, futók, kerékpárosok kikapcsolódását is szolgálja” – hangsúlyozta a kormányfő megbízottja. Hozzátette: szeretnék rendbe tenni a sétautakat, a régi MHK-futókört, továbbá felújítanák a Jánoshegyi utat, amelynek szélén rekortán futópályát alakítanának ki, míg a helyreállított útpálya a „görgős sportok” (például a görkorcsolyázás vagy a sírollerezés) számára teremtene ideális körülményeket. „Ezekben a hónapokban a tanulmányok készülnek el, ezt követően az engedélyek beszerzése történhet meg. Arra számítok, hogy a jövő évben elkezdődhet a munkálatok első üteme: a tervek szerint játszóterek és szabadtéri sportpályák építése, illetve a Jánoshegyi út felújítása” – beszélt a várható menetrendről Vincze P. Márton.
Kaszó Klára, az Európai Síszövetség (ESF) tavaly megválasztott elnöke, a Magyar Sí Szövetség ügyvezető elnöke úgy vélte: a Normafának kiváló adottságai vannak a sportoláshoz, amit bűn nem hasznosítani. „Ha a szabadidő- és a versenysportot is segíti a kormány által támogatott beruházás, úgy gondolom, az csak jó lehet” – nyilatkozta lapunknak a vezető. Az elnök asszony elárulta: a hazai szövetség a Nemzetközi Síszövetségnél amellett lobbizik, hogy biztosítsanak szakmai, illetve anyagi támogatást a projekthez.
A 2014-es téli olimpia lesiklás és Super-G számaira készülő fiatal versenyző, a 25 éves Miklós Edit szerint nagy előnye lesz a sísportban ambíciókat dédelgető kerületi és fővárosi fiataloknak, hogy hétköznapokon, tanítás után is ki tudnak majd járni edzeni. „Ausztriában sízek, itthon csak szárazedzéseket tartok – mesélte a Csíkszeredáról 2010-ben áttelepült versenyző. – Folyamatosan külföldön vagyok, mert ott rendezik a versenyeket, de karácsonykor mindig hazajövök, ilyenkor szívesen síelnék a Normafánál.”
Schäffer János egykori sífutót, a magyar sísport történetének kutatóját sok emlék fűzi a Svábhegyhez, ugyanis itt, a Mátyás király út közelében született, aztán sokáig a Széchenyi-emlékmű mellett lakott szüleivel – lényegében a meredek Széchenyi-emlék úton tanult meg síelni négy éves korában.
„Ahogy leesett a hó, felcsoszogtunk a Normafához, és ott csúszkáltunk” – elevenítette fel téli emlékeit a jókais öregdiák, aki a Budapesti Honvéd színeiben versenyzett, hét évig a sífutó-válogatott kerettagja volt, később a sífutókeret edzője, majd rövid ideig a síugrók kapitányaként is tevékenykedett. „Nyolcvanhárom évesen már ritkán állok lécre, de ha az egészségem engedi, kipróbálom a megújuló a normafai pályákat” – zárta optimistán beszélgetésünket a Magyar Sí Szövetség tanácsadója.

z.