Erdészekkel és kutyásokkal egyeztetett az önkormányzat

Az év elején történt a szomorú eset Zorkával, a border collie-val: gazdája a Facebookon számolt be arról, hogy a kutyát a barátnője póráz nélkül sétáltatta a csillebérci erdőben. Zorka „elment egy kicsit szaglászni”, amikor a hölgy lövést hallott. Ezután a közelben vadászokkal találkozott, akik kérdésére közölték: látták a kutyáját, és a levegőbe lőttek, hogy elijesszék.
Zorka nem került elő, viszont a vadászles közelében, a vadak számára kiszórt eleségnél vért találtak. Néhány nappal később a Pilisi Parkerdő Zrt. által elvégeztetett laboratóriumi vizsgálat megállapította, hogy a helyszínen gyűjtött vér- és szőrminták kutyától származnak – a tetem ugyanakkor nem lett meg. Az erdőgazdaság ezt követően felmondta a bérvadásszal kötött vadászati szerződést, míg a területileg illetékes Budaörsi Rendőrkapitányság a kutyatulajdonos feljelentésére állatkínzás bűncselekmény gyanújával eljárást indított.
A kutyatartókat különösen felkavaró eset nemcsak a szóban forgó üggyel kapcsolatban vetett fel kérdéseket, hanem számos régóta megoldatlan problémát is felszínre hozott. A kerület polgármestere ezért a vitás kérdések rendezése érdekében egyeztetésre hívta a kutyás szervezetek, valamint az erdészek, vadászok képviselőit. Pokorni Zoltán elmondta: a fő probléma az, hogy a jogszabály jelenleg az erdőterületeken szabálysértésnek minősíti a póráz nélküli kutyasétáltatást, ennek ellenére sokan nem tartják be a szabályt, a kutyák ugyanis igénylik a szabad mozgást. A póráz nélkül sétáltatott kutyák ugyanakkor könnyen elkóborolhatnak az erdőben, kárt okozhatnak a vadállományban.
Gondot jelent az is, hogy a kutyások, kirándulók legtöbbször nincsenek tisztában azzal, mik a szabályok az erdőben, ahol egész évben előfordulhat vadászat. Itt, a kerületi erdőkben a túlzott mértékben elszaporodott vaddisznóállomány ritkítása a vadászok legfőbb feladata.
Az egyeztetésen Pokorni Zoltán kiemelte, az önkormányzat vállalja, hogy a hegyvidek.hu honlapon kialakít egy állandó információs oldalt, ahol részletes tájékoztatást lehet majd találni a kutyasétáltatás szabályairól, az elkóborló kutyák azonosítását lehetővé tevő chipezésről, a kutyákra és gazdáikra az erdőben leselkedő veszélyforrásokról, továbbá a vadászattal kapcsolatos tudnivalókról. A vadászatokra a legnépszerűbb kirándulóhelyek környékén tájékoztató táblákon is felhívnák a figyelmet; a kihelyezendő táblák helyszíneiről, a táblák információtartalmáról a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel egyeztetnek.

Intenzívebb információ-cserére van szükség

A Pilisi Parkerdő részéről Lomniczi Gergely szóvivő kijelentette: közös célkitűzés a biztonságos erdei kutyasétáltatás feltételeinek megteremtése, a terület kezelőjeként az erdőgazdaság a felelősségteljes és biztonságos vadászat és kutyasétáltatás összehangolásában érdekelt. A hatályos jogszabályokat nem hagyhatják figyelmen kívül, de a Pilisi Parkerdő saját hatáskörben több azonnali intézkedést is hozott, amivel megelőzhetők a hasonló esetek.
Felhívják a bérvadászok figyelmét, illetve a velük kötött szerződésbe foglalják, hogy a kutyasétáltatók által gyakran látogatott területeken nem a bérvadász, hanem a szakszemélyzet feladata a problémás esetek elhárítása. A hivatásos vadászok számára külön utasításban foglalják össze a vadászat során a kutyasétáltatással kapcsolatos eljárásrendet, továbbá a jövőben az eddigieknél is nagyobb körültekintéssel különböztetik meg a kóbor kutyákat a gazdáiktól eltávolodott kutyáktól.
A Pilisi Parkerdő a Frank-hegy térségében a közeljövőben felülvizsgálja a vadlesek számát és elhelyezését, ami szükség esetén jelentheti egyes vadlesek áthelyezését, illetve megszüntetését, itt azonban figyelemmel kell lenniük a környéken érzékeny károkat okozó vaddisznóállományra. Ezenkívül civilszervezetek és magánszemélyek bevonásával összeállítanak egy „Erdőben kutyával, felelősséggel” című tájékoztató kiadványt, amelyet a kutyatartó és állatvédő szervezetekkel közösen igyekeznek a kutyás társadalom lehető legszélesebb rétegeihez eljuttatni, mivel az eddiginél hatékonyabb információcserére, a felelős kutyatartás szabályainak közös kommunikálására van szükség.
A szóvivő beszélt arról is, minden érintett kölcsönös érdeke, hogy az erdőben gazdáik kontrollálni tudják a kutyákat, ne kóboroljanak el. A szabadjára engedett kutya ugyanis nemcsak az erdei élőlényeket zavarja meg, hanem az elhullott tetemektől, vadtól maga is betegségeket szedhet össze.
Különösen a kora tavaszi ellési időszakban a szabadon futkározó kutya a gazdáját is bajba sodorhatja, ha a felriasztott vaddisznó koca elől menekülve az emberhez szalad vissza, maga után csalva a felbőszített anyaállatot. Sok olyan bejelentés is érkezik az erdészethez, amikor elengedett kutyák gyalogos kirándulókat, futókat ijesztenek, vagy éppen kergetnek meg.
Mindemellett a vadásztársadalomnak is mindent el kell követnie annak érdekében, hogy kiszűrje tagjai közül azokat, akik a jogszabályban rögzített, a vad védelme érdekében történő kilövési lehetőséggel visszaélve, etikátlan magatartást tanúsítva rombolják a vadász szakma megítélését. Ezen a területen örvendetes az országos szervezetekkel, például a Magyar Vadászkamarával elindult párbeszéd.

Póráz nélkül is lehetne sétáltatni?

Az önkormányzat által szervezett megbeszélésen kutyás szervezetek képviselői is megfogalmazták véleményüket. Joó István, az Országos Állatvédőrség Alapítvány elnöke elmondta, hogy az ország erdeiben évente körülbelül 8-14 ezer kóbor kutyát lőnek ki bejelentetten. Úgy vélte, komolyabban kellene venni a kutyák chipezését, a chipek segítségével ugyanis könnyebben meg lehetne találni az elkóborló állatok gazdáit.
A kóbor ebek felkutatása érdekében egy kerületi állatvédelmi járőrszolgálat felállítására tett javaslatot (ennek kidolgozására az önkormányzat várja az Állatvédőrség elképzeléseit). Azt is ajánlotta, hogy népszerűsítsék a kutyákon lévő láthatósági mellény viseletét, amelynek segítségével a vadászok rosszabb látási viszonyok között – különösképpen az általuk kedvelt időszakokban, sötétedéskor és hajnalban is – biztonsággal meg tudják állapítani, hogy az ebnek van gazdája – még akkor is, ha a gazda nincs látótávolságon belül.
Joó István szerint érdemes lenne átgondolni a pórázhasználat jelenlegi szabályait, ma ugyanis a kutyafuttatókat kivéve – amelyekből a hegyvidéki parkokban több is épült az elmúlt évek során – sehol sem szabad póráz nélkül sétáltatni a kutyát. „Több millióan tartanak kutyát az országban, és nagyon sokan futtatnák őket a természetben. Ezzel szemben ma gyakorlatilag az összes erdő vadászterület.”
Hozzátette: a vadászok munkájának megítélése ma meglehetősen ellentmondásos, különösen a nem hivatásszerűen tevékenykedő, egyes sport-, illetve hobbivadászok miatt. Az Állatvédőrség, mint kiderült, kezdeményezi a jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy az erdőkben, a vadászati szempontból kevésbé jelentős részeken is ki lehessen jelölni olyan területeket, ahol póráz nélkül is lehet kutyát sétáltatni, illetve a városokban is legyen több olyan hely, ahol nem kell megkötni az állatokat.
Korom Gábor kutyakiképző, a Tükör Módszer alapítója egyetértett az Állatvédőrség képviselőjével abban, hogy a jelenlegi szabályok ellehetetlenítik a kutyatartók életét. Meggyőződése: azok, akik kontroll alatt tudják tartani kedvencüket, póráz nélkül is tudnak sétáltatni. Ezért azt javasolja, hozzanak létre egy olyan általánosan elfogadott vizsgarendszert az országban, amellyel a gazdák igazolni tudnák, felelős tartóként tisztában vannak azzal, mikor tudják póráz nélkül biztonságosan elengedni kutyájukat.
„Már önmagában az a körülmény, hogy egy gazda gondoskodik arról, a kutyája az erdőben kellően kimozoghassa magát, jelzi, felelősséget érez iránta” – hangsúlyozta a tréner, aki természetesen egyetért a szabályozások céljával, hogy a kirándulókat, vagy a vadállományt, a természeti értékeket ne veszélyeztessék a kutyasétáltatók, ehhez azonban nem szükséges, hogy mindenkit póráz használatára kötelezzenek. Mint fogalmazott: ahogy a közlekedésben előfordulnak autósok, akik felelőtlen viselkedésükkel másokat veszélyeztetnek, a kutyások között is akadnak olyanok, akik nincsenek tekintettel környezetükre. Ez azonban a kisebbség, akiket ki kell szűrni, de nem lenne szabad miattuk túlzott korlátozásokkal büntetni mindenkit.

kd.