Öndivatbemutatóért rangos győzelem
Több mint ezer pályázó közül nyert a Budai Rajziskola csapata azon a versenyen, amelyet a decemberben felavatott budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ első pályázatára készített. A hét másodéves Öndivatbemutató című videoprojektje eszköztelenül is látványos módon reflektál az emberi kiszolgáltatottságra.
A budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ első pályázata arra a kérdésre várt választ, vajon az alkotók szerint hogyan fotózna ma Robert Capa, illetve miként gondolnak a pályázók az intézmény névadójára. A kiírásra november elejéig több mint hatszáz pályázat, összesen ezeregy munka érkezett be. A legjobbakat a múlt év végéig láthatta a közönség.
Az 1,6 millió forint összdíjazású pályázat fődíját a nemzetközi zsűri a Budai Rajziskola fotográfiai szakának ítélte az Öndivatbemutató című videoprojektjéért. A további díjakat az Origo fotórovata, Lakatos Benedek, Szőnyi István és Sopsits Árpád nyerte el.
Lázár Zsuzsa, a Budai Rajziskola vezetője lapunknak elmondta, számukra nem a pályadíj nagysága jelentős igazán, inkább az a nagy eredmény, hogy a másodévesekből álló csapat elismert fotósokat utasított maga mögé. A rajziskolában folyó tevékenység sokszor később, vagy a diákok iskolarendszerű képzésében kamatozik. „Tanítás közben mindig azt erősítjük, hogy a munkára való nagy odafigyelésnek belső szükségletnek kell lennie. Egy ilyen győzelem abban is segít, hogy ez ne csupán tanári intelem legyen, hiszen megerősíti a valóság” – fogalmazott az igazgató.A győztes pályamű alapjául Hajas Tibor 1976-os, Öndivatbemutató című filmjét választotta a héttagú csapat, Asztalos Tamás, Kratochwill Ferenc, Lisztes Edina, Matos Gergő, Ryan Spencer, Szekeres Szilvia és Tajti Krisztián (segítőjük Lisztes Edina fotóművész-tanár volt). Az ironikus hangvételű parafrázis sajátos, eszköztelenül is látványos módon reflektál az emberi kiszolgáltatottság változataira, például a különböző webes és egyéb adatszolgáltatások veszélyeire.
A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ megnyitása Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint egy régi adósság lerovását is jelenti, hiszen a huszadik század nagy magyar fotográfusai méltók arra, hogy életművüket tanulmányozzák. „André Kertész, Munkácsi Márton, Robert Capa vagy Brassai képei nemcsak a múltat, hanem a kortárs fotográfiát is meghatározzák” – emelte ki a politikus, aki bejelentette, hogy a tavalyi 155 milliót követően ebben az évben további 198 millió forinttal támogatja a kormány a központ működését.
Antal Ildikó
Robert Capa Friedman Endre néven született Budapesten 1913-ban. A huszadik század egyik legjelentősebb fotósa, elsősorban dokumentaristaként, haditudósítóként tartják számon őt. Rövid élete során öt csatatéren készített felvételeket: a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a második világháború európai hadszínterein, az első arab–izraeli konfliktusban és Indokínában.A második világháború idején Londonban, Észak-Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál és Párizs felszabadításakor is dokumentálta az eseményeket. Egy ottani induló újság szerkesztőinek meghívására 1954-ben Japánba utazott, ekkor kérte fel a Life magazin, hogy „ha már úgyis ott van”, tudósítson az Indokínában nyolc éve zajló függetlenségi háborúról.Május 25-én reggel egy francia ezreddel gyalog indult el felderítőútra a laoszi határvidéken. Útközben a francia katonákat, a leégett, kifosztott falvakat és a temetetlen halottakat fotózta. Miközben egy dombra kapaszkodott fel, hogy látképeket készítsen, taposóaknára lépett. Nemcsak híres fotói – mint például a D-nap, vagy A milicista halála – maradtak fenn utána, de ma már szinte közhelyként idézett mondata is: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”