Fasebre fatapasz

A növényeket a külső hatásoktól, mechanikai sérülésektől és a kórokozók behatolásától a külső bőrszövet, vagy kéreg védi. Ha ez megsérül, akkor a belső szövetek védtelenné válnak a fertőzésekkel szemben. Vannak, amelyek kisebb sérülések esetén megvédik magukat, és ragacsos anyaggal (gyantával, mézgával) vonják be a sebet. Persze, tenyérnyi sebeket ezek a fenyőfélék, gyümölcsfák sem tudnak betapasztani.
A kertészek a metszés, vagy a szemzés, oltás végzése során gyakran okoznak szándékosan ilyen sérüléseket. Manapság a sebek általában kezeletlenül maradnak, pedig a kórokozók nem lettek ritkábbak, vagy válogatósabbak. Ugyanígy sérüléseket okozhatnak állatok, a viharok, a fagy vagy egy villámcsapás. A gondos kertész pedig mihamarabb kezeli az értékes fás szárú növényeket, ha nem akar a kertbe gyógyíthatatlan vírus- vagy baktériumfertőzéseket.
A kezelés első fázisa a seb környékének kitisztítása. Ha egy fűrésszel levágott ágról beszélünk, akkor elég egy éles és tiszta (kacor) késsel körben megigazítani a vágást, hogy a lehető legegyenesebb, legtisztább metszlap maradjon. Fagyás után a repedések két oldalát kell az élő részig kimetszeni.
Sokan ajánlják, hogy erre a célra fenntartott drótkefével is dolgozzuk meg alaposan a sérülést. Vízzel ne mossuk le, mert a nedves környezet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A kitisztított sebeket aztán valamilyen tapasszal kell bekenni, ami megakadályozza a kórokozók bejutását. A készen megvásárolható szerek közül a két legelterjedtebb a Biocera és a Fagél, mindkettő magyar gyártmány. A 100 grammos, 500 grammos és 1 kg-os kiszerelésben kapható Biocera vöröses színű, sűrűn folyó anyag, ecsettel lehet felvinni a sebfelületre, ahol vékony fertőtlenítő réteget képez. Az alkoholtartalom miatt beszivárog a kezelt részbe, és ott is elpusztítja a kórokozókat, gombákat, majd viaszos, gyantás védőréteget képez a seben.
A 120 ml-től 5 literes méretig megvásárolható Fagél vizes alapú, szürkés színű szer, amely kissé rugalmas réteget képez. Ezáltal képes követni a növény fejlődését, és nem reped meg, nem pereg le a sérült felület növekedésének hatására. Viasztartalma miatt jól fertőtlenít, miközben nem zárja le légmentesen a sérülést. Mindkét szerből a legkisebb kiszerelés elég egy átlagos kertben évenként keletkező sérülések kezelésére. Használatukkor ajánlott védőkesztyűt húzni, és a biztos hatás érdekében a seb határán legalább fél-egy centivel túl is felvinni.
Ha saját magunk vállalkozunk a sebkezelő házilagos elkészítésére, akkor a legszélesebb körben kell informálódni és receptúrákat gyűjteni. Ahány kertész, annyi különböző csodaszer létezik. A közös pont mindegyikben a növényi eredetű hatóanyagok és valamilyen sűrű, pasztaszerű anyag vegyítése.
A hatóanyag a legkülönfélébb lehet: vannak, akik az erjesztett sóskalevélre, vagy a csalánra esküsznek, mások inkább a hagymafélék baktérium- és gombairtó hatásában bíznak. A felhordó anyag lehet marhatrágya, vagy akár agyag is. Jellemzően a házi készítésű sebkezelőkkel végzett tapasztást néhány hónap után legalább egyszer meg kell ismételni. Sokszor az eső addigra le is mossa a védőréteget.
Ha lehet ésszerű oka annak, hogy miért tűnhet a fasebek kezelése egyre kevésbé indokolt feladatnak az utóbbi időben, akkor az a szerszámainkban keresendő. A modern metszőollók, ágvágók és fűrészek kisebb roncsolást végeznek, tisztább sebeket hagynak, így a kezeletlen sebek sem olyan kitettek a fertőzésekkel szemben, mint a rosszabb minőségű, esetleg szennyezett, rozsdás ollóval ejtett metszlapok. Tehát itt is igaz a megelőzés fontossága, használjunk lehetőleg tiszta, éles eszközöket, és kerüljük a felesleges sebzéseket a kerti dísz- és gyümölcsfákon!

(Barta)