Egy lehallgatott szerelem története
Nosztalgia és döbbenet vett erőt a Lovag és Fitos című könyv szerzőjén és főhősén, Tóth Miklóson, amikor negyven év távlatából azzal szembesült, hogy koffernyi dokumentum született ifjúkori szerelméről. A szerelmespárra ráállított hatalmas apparátus több mint hatszáz oldalnyi jelentéséből és személyes kommentárokból állt össze az a regény, amelynek bemutatóján Kövér László, az Országgyűlés elnöke mondott köszöntőt a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Barabás Villában.
„Így éltünk. Fiatalok voltunk, szerelmesek, új utakat kerestünk, és gyakran – tudtunkon kívül – beleütköztünk a rendszert fenntartó szervekbe, amelyek számára az egész ország, a hétköznapi élet ellenséges terület volt – fogalmazott Kövér László, aki szerint csak az ember szenvedéseit bemutató igaz történeteken keresztül lehet befogadhatóvá tenni a szocializmus diktatúrájának működési struktúráját a maiak számára. – El kell mondanunk ezeket a történeteket, harag és részrehajlás nélkül, a történelemtudomány, a film és az irodalom eszközeivel.”
Fonti Krisztina hegyvidéki alpolgármester betegsége miatt levélben köszöntötte az egybegyűlteket. Mint írta, az önkormányzat évek óta számos könyv kiadásával, bemutatójával és konferenciák szervezésével igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy napvilágra kerülhessenek a múlt elfeledett, vagy szándékosan eltitkolni igyekezett sötét foltjai.
Tóth Miklós műegyetemi hallgató – aki Lovag fedőnéven szerepel a jelentésekben– 1968-ban ismerkedett meg a Fitos névre átkeresztelt Alexandrával, az angol követségen dolgozó titkárnővel. Éppen negyven esztendővel szerelmük fellobbanása után,2008-ban egy barátja unszolására ment el a Központi Levéltárba kikérni a róla szóló jelentéseket. Egy év múlva, 2009kora tavaszán értesítették, hogy mehet az anyagokért, de nagy táskát vigyen magával.
„Amikor átlapoztam a hatszáz oldalnyi dokumentumot, az volt a legfurcsább, hogy a legközelebbi »barátaim« jelentettek rólunk a legtöbbet. Megpróbáltam időrendbe rakni a lapokat, és legnagyobb megdöbbenésemre az így összeállt anyag tökéletesen elmesélte a történetünket” – mondta el a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményés Galéria igazgatója, Balázs Attila kérdésére Tóth Miklós, aki felismerte, ebben a történetben minden együtt van, ami egy jó regényhez kell: szerelem, börtön, intrika.Kissé szarkasztikus stílusban megírta hát a dokumentumokat összekötő szövegeket, és összeállt a könyv, amelyet a barátai kézről kézreadtak, amíg végüla Pytheas Könyvkiadó igazgatójához, KelemenEörshöz került.
„Beleolvastam, és rögtön megragadott a téma, Miklós egyszerű, szenvedélytelen hozzáállása” –mesélte Kelemen Eörs, aki két különböző kiadás mellett döntött. Az egyik a fiataloknak szóló szép szerelmi történet, amihez ki-ki hozzákeresheti a dokumentumokat a szövegben jelölt internetes weblapokon, a másik pedig a jelentésekkel kiegészített dokumentumregény.
„A »puha diktatúra« szóösszetételt egyszer és mindenkorra el kell felejtenünk” – mondta a beszélgetésben részt vevő Hantó Zsuzsa.A történész szerint Kádár rendszere ugyanolyan kemény volt, mint Rákosié, a puhasága csak arra vonatkozott, hogy ez a rendszer jobban körülbástyázta magát.
„Olyan helyzetbe akartak hozni minket, hogy információkat csalhassanak ki tőlünk. Kettétörték Alexandra diplomáciai karrierjét, nekem nem adtak többé útlevelet, és meghiúsult az oszágból való kiszöktetésem is – emlékezett vissza a szerző. – Mindezért némi elégtételt jelentett számomra, amikor a többek közt Biszku Bélának tett összefoglaló jelentésben leírják, hogy a bűneink után való hajsza alaptalan és hiábavaló volt. Az a szomorú, hogy az abban az időben öt hozzám legközelebb álló emberből három jelentett rólam, ami sokat elmond a korszakról.”
Tóth Miklós, miután szembesült a besúgók kilétével, felkereste a történet résztvevőit:legközelebbi barátját, Rudit, aki fizetést kapott jelentéseiért, másodunokatestvérét, akit megzsaroltak, ezért jelentett, valamint a német Rüdigert, aki egy évet ült azért, mert át akarta őt vinni a határon.
„A jelentések olvasói közül talán csak a Lovas nevű elhárítótiszt él még– tette hozzá az egykori megfigyelt. – Azt tudom róla, hogy alezredesként szerelt le. Vele még benne lennék egy találkozóban.”
Juhász Zsófia