Időskori életválság – a gyógyító altruizmus

Az időskor orvosi értelemben 60-65 éves kortól kezdődik. Ez azonban pusztán statisztikai adat, ennél sokkal fontosabb, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben – kezdte az Idősek Egészség Iskolája legutóbbi előadását dr. Császár-Nagy Noémi.
Az Országos Gerincgyógyászati Központ pszichoterápiás osztályának vezetője elmondta, hogy idősödve óhatatlanul elkezdjük kiértékelni addigi életutunkat. A középkorúak közül sokan azt gondolják, még tudnak egy teljesen más életet kezdeni – ez a kapuzárási pánik –, azonban az időskor küszöbén már egészen más a vissza- és az előretekintés motivációja. Fontos, hogy ilyenkor igyekezzünk a velünk történt pozitív történéseket sorba venni.
Akkor beszélünk sikeres öregedésről, ha képesek vagyunk csökkenteni a betegségek kockázatát, meg tudjuk őrizni szellemi és fizikai frissességünket. A kulcsszó a személyes jóllét, aminek fontos része a mindennapi aktivitás, valamint az, hogy a kívánt tulajdonságainkat helyezzük előtérbe.
Dr. Császár-Nagy Noémi hangsúlyozta: a kialakult személyiségjegyek stabilak, ezeket nagyon nehéz időskorban megváltoztatni, inkább az elfogadásra kell koncentrálni. Ez talán nem is olyan nehéz, hiszen minél idősebb valaki, annál színesebb és összetettebb az érzelemvilága, könnyebben sír és nevet, a férfiak pedig „finom lelkűek” lesznek.
Egészséges időskorban a tolerancia és a kontrolláltság, valamint a felelősségvállalás is erősödik. Előtörnek az érzelmi töltésű emlékek, és különösen a régi, gyermekkori történések, azaz az érzelmi feldolgozás ellentétes a kognitív és fizikai mintázatok hanyatlásával. Ezért ha valamire biztosan emlékezni akarunk, kössük azt valamilyen érzelmi reakcióhoz.
Az időskor egyik legkellemesebb velejárója a szelídség, ugyanakkor előállhat depresszió és szorongás, ami részben hormonális okokra, a menopauzára és a tesztoszteronhiányra is visszavezethető. Figyelni kell azonban a túledzettségre is, hiszen ez felboríthatja a hormonháztartást, így a kívánt állapot helyett annak épp az ellenkezője, depresszió alakulhat ki.
Intő jelek az alvászavar, az étvágytalanság vagy a túlzott ételbevitel igénye, a hangulat és a testsúly nagymértékű változása, a bűntudat és a szorongás, az elszegényedéstől való túlzott félelem és az öngyilkossági gondolatok. Sajnos, Magyarországon sokan depressziósak, holott ez leginkább hormonprobléma, az idegrendszer anyagcserezavara, ami viszont gyógyítható – ám ehhez mindenképpen szakember segítségét kell igénybe venni.
A megelőzés egyik leghatékonyabb módja a boldogságkeresés, amiben kiemelt szerepet kap az egyéni életút, az életcélok hangsúlyozása, az elért eredményekre való büszkeség, az élet értelmének megtalálása. Segíthet az önmegvalósításban a spiritualitás, a belső harmónia, a múlt és a jövő tisztelete, azoké az értékeké, amelyek függetlenek az embertől. Hiszen jó arra gondolni, hogy van, amit nem uralhatunk, nem ismerhetünk meg, így aztán nem is kell mindenért aggódnunk.
Szerencsére ma már sok minden megkönnyíti az öregedést: az egyre jobb egészségügyi szolgáltatások, a civilszervezetek támogatása, a szociális gondoskodás, a sikeres és optimális öregedés eszméinek megfogalmazása. Lényeges a genuin altruizmus, hiszen bizonyított, hogy a másokon való segítés erősíti az immunrendszert.
Nehézséget okoz ugyanakkor a búcsúképtelenség, a generációs változások figyelmen kívül hagyása, a leválás képtelensége, valamint a teljesítménykényszer, a perfekcionizmus. Ezeket egytől egyig ajánlatos száműzni a mindennapjainkból.
Az öregkor erénye a tapasztalat, a bölcsesség, a kikristályosodott intelligencia, az integráció képessége. Megjelenik a szellemi szabadság, a korábban nem megvalósított vágyak kibontása, az idő személyre szabása, a külsőségektől való elszakadás és az „igazmondás” nagyobb lehetősége.
Dr. Császár-Nagy Noémi előadása végén kiemelte: készüljünk fel az öregedésre, gondolkodjunk el azon, milyen jövőt szánunk magunknak, és hogyan tudunk idősen is teljes, boldog életet élni.

Em.