Új rendelet szabályozza a közösségi együttélést

A törvény biztosította lehetőséggel élve az önkormányzat rendeletet alkotott a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Erre azért volt szükség, mert a kisebb súlyú – elsősorban a közterületeken tapasztalható – jogsértések megelőzése, illetve azok elkövetőinek felelősségre vonása érdekében a hatóságok sok esetben nem tudtak érdemben intézkedni.
Az új rendelet által nevesített magatartásokat – a zöldterületek és a fák védelmével, az avarégetési tilalommal, az állatok etetésével, a zajvédelemmel, az utak, közterületek igénybevételével, az üzemképtelen járművek tárolásával, az ingatlanok előtti tisztán tartási kötelezettséggel, valamint az önkormányzat jelképeinek használatával kapcsolatos szabályok megsértését – eddig is tiltották a jogszabályok, de ezek mellé nem társult szankcionálási lehetőség, a tiltásoknak tehát nem volt visszatartó erejük. Váczi János alpolgármester a legutóbbi képviselő-testületi ülésen példaként hozta fel, hogy azok a csalók, trükkös tolvajok, akik visszaéltek önkormányzatok nevével, emblémáival, eddig nehezen voltak számon kérhetők, mostantól azonban közigazgatási bírságot lehet kiszabni rájuk.
A testületi vitában Martinez Gábor (Jobbik) hiányolta a rendeletből a lomtalanítás során tapasztalható kedvezőtlen jelenségekkel szembeni fellépést, Váczi János válaszából azonban kiderült, hogy ezt a kérdést a hulladéktörvény kezeli, amely alapján a lomtalanításkor kihelyezett hulladékok a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. tulajdonába kerülnek, így jogtalan eltulajdonítás miatt járhatnak el a rendőrök a „lomisokkal” szemben. Pokorni Zoltán polgármester ehhez hozzátette: bár a kérdés jogilag szabályozott, még mindig nincs tökéletes megoldás. Noha évek óta szorgalmazzák az FKF-nél egy új, nyugat-európai mintájú lomtalanítási rendszer bevezetését, eddig nem sikerült rávenni a fővárosi társaságot arra, hogy változtasson.
Sipos Péter (Párbeszéd Magyarországért) problémásnak nevezte, hogy egyes esetekben ugyanazért a magatartásért felsőbb jogszabályok, valamint a kerületi szabályok szerint is ki lehet szabni büntetést. A polgármester ugyanakkor kiemelte: ez a helyzet bizonyos esetekben eddig is fennállt, ebből eredő problémával azonban ez idáig nem találkozott.
Az önkormányzat parkolási rendeletének módosításával a mozgáskorlátozott személyek lehetőséget kaptak arra, hogy naptári évenként legfeljebb egy alkalommal, a várakozási díj- és pótdíjtartozásuk eltörlése érdekében utólag – öt munkanapon belül – bemutathassák eredeti és érvényes parkolási igazolványukat a parkolásüzemeltető ügyfélszolgálatán. További változás, hogy a hagyatéki eljárás lezárásáig az elhunyt hozzátartozója lakossági várakozási hozzájárulást igényelhet a gépjárműre – az átírásra ugyanis nincs mód a hagyatéki eljárás végéig, ugyanakkor a jármű ez idő alatt is használatban lehet.
Annak érdekében, hogy a nyugdíjak idei emelkedése által senki ne kerüljön ki a méltányosságból megállapítható közgyógyellátás köréből, az elmúlt évekhez hasonlóan a nyugdíjemeléssel arányosan (2,4%-kal) megemelték az egyes jövedelmi sávokra vonatkozó jogosultsági értékhatárokat. A 85 és 100 év közöttieknél – más korosztályokhoz hasonlóan – kedvezőbb jövedelemhatárt szabtak meg az egyedül élő kérelmezők számára: esetükben 110 ezer forintban határozták meg a jövedelemmaximumot.
Hatályon kívül helyezte a képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló rendelet jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra vonatkozó részeit, a szolgáltatás biztosítása ugyanis állami feladattá vált. Tavaly július óta a kijelölt állami szervvel kötött megállapodás alapján a Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központ nyújtotta az ellátást, ez év április 1-jétől azonban másik szolgáltató bevonásával látják el a feladatot.

k.