„Aranyos” relikviákat keresnek
Hatvan évvel ezelőtt vette fel Arany János nevét a Notre Dame de Sion szerzetesrend 1930-ban alapított sas-hegyi iskolája. Az évforduló alkalmából az intézmény vezetése szeretné tovább bővíteni az iskolakápolnában berendezett történeti kiállítást. Ehhez az oktatási intézménnyel kapcsolatos relikviákat és visszaemlékezéseket várnak.
Az első tanév 1954. szeptember 6-án kezdődött meg a Sas-hegy oldalában álló Arany János iskolában, az intézménynek otthont adó épületben azonban korántsem ekkor hangzott fel először az órák kezdetét jelző csengő. A Meredek utcai katolikus leánygimnáziumot 1930-ban építtette – az akkori évnyitón Horthy Miklósné és Angelo Rotta pápai különmegbízott is részt vett – a franciaországi Notre Dame de Sion szerzetesrend, amely 1934 és 1948 között működtette az intézményt. A város szinte minden pontjáról látható, impozáns látványt nyújtó, modern neobarokk iskola és benne a háborúban súlyosan megsérült kápolna Szörényi-Reischl Gusztáv mérnök munkáját dicséri.
Az 1822-ben alapított Notre Dame de Sion rendnek ekkor már a világ több pontján, Londonban, Rómában, Bécsben, Prágában, Bukarestben, Konstantinápolyban, Jeruzsálemben, az USA-ban és Brazíliában is voltak iskolái. Budapesten először a Várhegy oldalában nyitottak egy többfokozatú iskolát, majd 1910-ben a Villányi útra költöztek, onnan mentek 1930-ban a Sas-hegyre.
A Meredek utcai iskola alapításakor pontosan megfogalmazták nevelési elveiket, kiemelt feladatukként jelölték meg, hogy a rend a „magyar leányokat az idegen nyelvek alapos elsajátítása és az európai irodalmak megismerése által széles látókörű, de hazájukat mindenek fölött szerető nőkké nevelje”. Az intézmény kialakítása minden igényt kielégített, a diákok kényelméről jól felszerelt szertárak, tornaterem, öltözők, hangszigetelt zeneszobák, valamint az épületet körbefogó park, fenyőligetek, gyümölcsfák, játszóterek, a télen korcsolyázásra használt teniszpályák gondoskodtak.
Mivel 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, a következő évben a rend kénytelen volt elhagyni Magyarországot. A második világháborúban bombatalálatot kapott épületbe – a kápolna akkor omlott össze – az Oleg Kosevojról (egy szovjet kamaszhősről) elnevezett iskola ösztöndíjasai kerültek.
Egészen 1954-ig zajlott itt bentlakásos rendszerben a szovjet egyetemekre történő felkészítés, méghozzá heti 12 órában, orosz nyelven. Ezt követően alakult meg a ma is működő új iskola, amely szeptember 6-án vette fel Arany János nevét. Ebben komoly szerepe volt Sárdi János igazgatónak, aki korábban Berettyóújfalun már alapított egy Arany János gimnáziumot.
Kezdetben kizárólag fiúkat vettek fel, akik nyolcosztályos általános iskolai és négyosztályos gimnáziumi képzésben vettek részt. Az Oleg Kosevoj-időszakból megörökölt kollégiumban lehetőség nyílt a vidéki diákok elhelyezésére.
Az Arany János iskola már a kezdetekkor különleges volt, hiszen Magyarországon elsőként egyszerre adott otthont általános iskolának, gimnáziumnak, gyermekotthonnak, diákotthonnak és napközi otthonnak. Később, a környék benépesülésével párhuzamosan, a gyermekotthont, majd 1980-ban a kollégiumi részt is az oktatás szolgálatába állították, a hálótermekből tantermeket alakítottak ki.
Ezekről az évekről is láthatók eredeti dokumentumok a megmaradt kápolnában összeállított tárlaton, amelyet az iskola vezetése a hatvanadik évforduló alkalmából szeretne kibővíteni. Ehhez várják azokat a hiteles történeteket, írásos és szóbeli visszaemlékezéseket, valamint relikviákat, amelyek az intézmény múltját mutatják be.
(-ály)