Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Kevés a donor, pedig a limfóma gyógyítható

„Az őssejt-transzplantáció szerepe és lehetősége a limfómák kezelésében” címmel ismeretterjesztő konferenciát szervezett a Magyar Rákellenes Liga a limfóma nemzetközi világnapján. A Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezeti Központban megtartott program igyekezett közérthetően bemutatni ezt a kevésbé ismert, azonban sajnos egyre többeket érintő, rosszindulatú nyirokrendszeri betegséget.

A nemzetközi limfómavilágnapot 2004-ben Rob Lowe amerikai színész hívta életre, hogy az orvosok, nővérek, betegszervezetek, betegek és családtagjaik összefogásával felhívja a figyelmet erre a nyirokrendszeri betegségre. A kampányt Magyarországon a Magyar Rákellenes Liga karolta fel, és az orvosi szakma kiemelkedő szakértőinek részvételével immár hetedik éve szervez betegtájékoztató, felvilágosító programokat a világnapon.
Az idén a limfóma gyógyításában hatékonyan alkalmazható őssejt-transzplantációról esett szó a Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezeti Központban. Dr. Masszi Tamás, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezetője az őssejt-transzplantációról, dr. Szaleczky Erika, az Országos Onkológiai Intézet adjunktusa a transzplantáció szükségességéről, dr. Rajczy Katalin az Országos Vérellátó Szolgálat képviseletében a magyar őssejtdonor-regiszterről, Radványiné Bakalár Ágnes, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főnővére a transzplantált betegek ellátásáról, Tari Annamária pszichológus a limfómás betegek transzplantációs kezelésének pszichológiai vonatkozásairól beszélt, míg Ardeleán Mária huszonnégy évvel ezelőtti gyógyulásának történetét mesélte el.
Dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke a szervezet szerepét ismertette az őssejt-transzplantációra szoruló limfómás betegek segítésében, utógondozásában és az őssejtdonorok számának emelésében. Mint lapunknak elmondta, ez a nyirokrendszert és a fehérvérsejteket érintő, rosszindulatú rákos elváltozás meglehetősen gyakori, körülbelül minden tizedik daganat ide sorolható. Megfelelő terápiával egyes típusai (hatvan alfaja ismert) 40-80 százalékban gyógyíthatók. Ennek egyik feltétele, hogy a beteg időben orvoshoz forduljon.
A felismerést nehezíti, hogy a limfóma rejtőzködő betegség, alig van jellemző tünete. Akkor kell gyanakodni, ha valaki feltűnően sápadt, megduzzadtak a nyirokcsomói, többször egymás után megbetegszik, feltűnően erőtlen – ilyenkor az orvosok részletes vérképelemzést végeznek, majd ha a gyanú továbbra is fennáll, következik az onkológiai kivizsgálás.
A betegség két fő típusa az elsősorban a fiatalokat érintő hodgkin limfóma, valamint a non-hodgkin limfóma. Ezeket célzott immuno-kemoterápiával kezelik. A csontvelő- vagy őssejtátültetés a leghatékonyabb gyógymód, az őssejt lehet saját vagy donorból származó. Dr. Simon Tamás hangsúlyozta: Magyarországon jelenleg 6500 őssejtdonort tartanak nyilván, holott 20 ezerre lenne szükség. Donornak az Országos Vérellátó Szolgálatnál lehet jelentkezni.

mm.

További információk: www.rakliga.hu, www.limfoma.hu.