Rendrakás, majd ünneplés
Kenyérdagasztás, bor- és mustkóstoló, zene, tánc és egyéb vigasságok várták a látogatókat a Svábhegyen szeptember utolsó vasárnapján. A Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület és a Jókai Klub terményünnepre hívta a hegyvidékieket.
„Azt a régi svábhegyi hagyományt elevenítjük fel, amikor a gazdák behozták áldásra terményeiket” – mesélte Kövesdiné Martin Nóra, a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület elnöke a szeptember végi terményünnep kapcsán. A gazdák e szokásának egyik alapja a hálaadás – hála az Úristennek azért, hogy betakaríthatták terményeiket –, másrészről pedig a hit abban, hogy a megszentelt termények megóvnak a bajtól.
A sváb ősök úgy hitték, hogy ha áldott fokhagymát akasztanak a konyhába, vagy ha szentelt búzát szórnak a tyúkok elé, távol tarthatják a betegségeket. A megszentelt búza osztása szintén régi hagyomány – egykor az áldott magot Luca napján elvetették otthon, majd azzal díszítették adventkor a betlehemet. Szokás volt az is, hogy a búzába gyertyát tettek, s az égett az ünnepi asztalon.
A mostani program szentmisével kezdődött, Kocsis István atya megáldotta az idei terményeket az Istenhegyi Szent László-templomban. Minden család jelképesen egy kis csomag megszentelt búzát, valamint (a László Pékség felajánlásával) kenyeret vehetett át, majd a szervezők bemutatót tartottak a gyerekeknek arról, hogyan is dagasztották régen a hagyományos, kizárólag kovász, só, víz és liszt felhasználásával készített kenyeret. A templom előtt felállított sátraknál bor- és mustkóstoló várta a látogatókat, akik vásárolhattak is a különleges borokból és a környékbeli termelőktől hozott, összesen nyolcfajta szőlőből.
A Diana parkban fellépett a Csillagszemű Táncegyüttes néhány ifjú tagja, és különböző tájegységekre jellemző népviseletben más néptáncot tanuló hegyvidéki fiatalok is megjelentek. Igazi sváb népviseletbe öltözött az a Gyöngyöspatáról érkező két asszony, aki bemutatta a közönségnek csodálatos ünneplőruháját.
A családoknak kézműves-foglalkozásokat szerveztek az őszi terményekkel feldíszített Lívia-villában, ahol a gyerekek csuhéból, magokból képeket, gesztenyéből pedig ajtódíszt készíthettek. A gyermekprogramokat zenés műsor zárta: a Kalamajka együttes a Pósa bácsi meséi című zenés bábjátékot mutatta be a villa hangulatos, őszi színekben pompázó kertjében.
Kövesdiné Martin Nóra elmondta, hogy régen az ünnepre való felkészülésnek is volt jelentősége: „először rendet raktak az emberek a portájuk körül, csak azután mentek ünnepelni”. Ennek szellemében a svábhegyi program előtt egy nappal a Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium pedagógusa, Meskó Gyula vezetésével diákok egy csoportja kitakarította az Eötvös úti sváb kereszt környezetét, újrafestette a feszületet védő kerítést. A hagyományőrző egyesület vezetője hangsúlyozta, hogy a jó terméssel összefüggő hálaadás gyakorlatilag minden nemzet, népcsoport szokásai között megtalálható, a terményünnepet tehát mindenki a magáénak érezheti, nem csak egy sváb, illetve német néphagyományról van szó.
„Míg a templom köré szervezett mostani ünnepségünk elsősorban a hálaadásról szólt, a következő svábhegyi programon, amelyen társszervezőként veszünk részt, a mulatságé lesz a főszerep” – utalt az elnök a következő jelentős eseményre. A Kadarka Kör kezdeményezésére október 3-án szüreti fesztivált rendeznek a Jókai-kertben, ahol lesz tánc, harmonikaszó, mezítlábas szőlőpréselés és természetesen borkóstoló is.
d.