Sportélet a MOM-ban

A századforduló idején Magyarországon szokás volt, hogy a nagyvállalatok sportolási lehetőséget biztosítottak dolgozóik számára. Ezt a szocialista kultúrpolitika is átvette, így a XII. kerületben több vállalati sportegyesület működött. Ezek közül az egyik legnagyobb a Magyar Optikai Művekben (MOM) alakult meg.

Az 1920-as évek közepén létrehozott egyesület kezdetben öt szakosztályból állt. A sportolók munka után gyalog jártak edzeni a kelenföldi KFC-pályára. A 10 órás nagyszünetben a gyárudvaron, élő lánccal körülvett ringben bokszmérkőzéseket rendeztek. A győztesek közt rendszeresen ott volt egy köpcös, fekete fiú, bizonyos Papp László…
A felszámolt Németvölgyi úti temető egy részén 1968-ban készült el a sporttelep, rajta labdarúgó-, tenisz-, röplabda- és kosárlabdapályákkal, valamint a klubház az öltözőkkel, továbbá egy asztalitenisz-edzésre és tornára alkalmas nagy teremmel. Második ütemben megépült a korszerű tekepálya, felette pedig egy asztaliteniszezésre és tollaslabdázásra használható terem.
A sporttelep később önkormányzati kezelésbe került. Ott alakították ki a kerület első műfüves pályáját, majd a közelmúltban a korábbi épület helyén egy multifunkcionális sport- és szabadidőközpont épült, a MOM Sport.
A különböző MOM-szakosztályok a versenysportok terén is jeleskedtek, a sízők eredménylistáján például országos bajnoki címek is szerepelnek. A Katona József, Pásztor György, Regős Ferenc összeállítású csapat 1943-ban középsáncon lett első. A legeredményesebb versenyző Szilágyi Gyula volt, aki kétszer nyert bajnokságot síugrásban, egyéniben és csapatban is. Északi összetettben pedig három egyéni és egy csapataranyat szereztek a MOM sportolói. A szakosztály tagja volt 1972 és 1974 között Fischer László, az egyik legeredményesebb hazai síugró.
Nagy hagyományokkal és jelentős tagsággal rendelkezett a természetjáró szakosztály is. A férfi tekecsapat szintúgy a legmagasabb osztályban szerepelt, hosszú évekig a tekeválogatottat erősítette az országos hírnévre szert tevő Mészáros József.
A labdarúgók egy ideig az NB III-ban játszottak. A legismertebb közülük a később a válogatottban is pályára lépő, majd szövetségi kapitányként dolgozó Bicskei Bertalan. A teniszszakosztály elsősorban a csapatbajnokságban volt érdekelt, az NB II-ig jutott. Az asztalitenisz-, a kosárlabda-, valamint a röplabdaszakosztály gárdái a Budapest-bajnokságban küzdöttek a pontokért.
A gyár lebontását követően a sportszakosztályokat is megszüntették, a sportolók pedig máshol folytatták pályafutásukat.

B. A.