Évszázados házak, évszázados történetek
Az idén is ünnepeltek a százéves fővárosi épületek. A Hegyvidéken az Alkotás utca 11. és a Királyhágó tér 1. alatti társasházak múltjába és jelenébe engedtek bepillantást az ott lakók.
A százesztendős házak mellett az elmúlt években felkért, de valamiért a rendezvényből kimaradó, valamint a korábban már részt vevő épületek jelentkezését is elfogadták az idén a Budapest100 program szervezői, a Kortárs Építészeti Központ és az OSA Archívum. Visszatérő „szereplő” volt a Királyhágó tér 1. alatti lakóház, ahol padlásgaléria- és lépcsőház-kiállítással, gyermeksarokkal, épületbejárással, történeti játékokkal, előadásokkal, versmondással és koncertekkel várták a „háztűznézőket”.
Mint az épület történetét bemutató ismertetőben elhangzott, a Királyhágó tér (akkoriban utca) és a Böszörményi út sarkán felépített háromemeletes bérház tervezésével 1914-ben bízta meg a Fővárosi Házértékesítő Rt. Román Ernőt és Román Miklóst. Akkoriban még szinte beépítetlen volt a környék, a telkek többsége üresen állt.
Az eredeti tervet 1915-ben megváltoztatták: a Böszörményi úti kapubejárót beljebb helyezték, alsó udvart alakítottak ki, egyes pincerekeszeket megcseréltek a mosókonyhákkal, a mángorlónak külön helyiséget terveztek. Az első emeleten több kétszobás lakást egyszobásra alakítottak át, valamint növelték a cselédszobák és a fürdőhelyiségek számát. Egy udvari, szoba-konyhás otthonért 1948-ban 66 forint bérleti díjat kellett fizetni. A legszebb, háromszobás, fürdőszobás és cselédszobás lakásokat a sarokrészen alakították ki.
Az építészek először díszes homlokzatot terveztek, terméskő lábazattal, egyenes és félköríves záródású ablakokkal, szabadon hagyott és tetővel fedett erkélyekkel. Ehhez képest az 1915-ös második terv lényegesen visszafogottabb építészeti megoldásokat tartalmazott.
Gazdag programsorozattal ünnepelt az 1911-ben épült Alkotás utca 11. A látogatók ganghangversenyen, múltidéző beszélgetésen vehettek részt, a házbejáráson pedig megtekinthettek egy korhűen felújított polgári lakást és a viceházmester egykori otthonát. Ez utóbbiból gyönyörű, hamisítatlan budai panoráma tárult a szemük elé. A fotókiállításon a vendégek ízelítőt kaptak az Alkotás mozi történetéből is.
Az I. Társasház Szövetkezet vasbetonból épült, négyemeletes lakóháza modern kialakítást kapott, eredeti megjelenése díszesebb volt a ma láthatónál, a háborús károkat ugyanis nem minden esetben az eredetivel megegyező módon állították helyre. Az első tervrajzokat még az építkezés megkezdése előtt módosították, az egyik tulajdonos ugyanis bejelentette, hogy szeretne „mozgófényképszínházat” üzemeltetni az épületben.
Bár a tömbház egészét premodernként tartják számon, a nyílászárók, a kovácsoltvas korlátok vagy a készítő, Róna Ernő nevét megörökítő redőnyellendarabok magukon viselik a szecessziós stílusjegyeket. A földszinten modern üzleteket alakítottak ki – itt működött 1912-től az Alkotás Mozgófénykép Színház, amely később Alkotás mozi néven közel nyolcvan évig fogadta a filmkedvelőket.
Az üzlethelyiségeket 1949-ben államosították, majd 1952-ben a ház összes lakását is. Érdekesség, hogy a második világháború előtt részvényekhez jutó szövetkezeti tagok házban élő leszármazottai 1961-től visszavásárolhatták saját tulajdonukat.
-os