Megemlékezés a Waldorf-iskolánál

Nem tagadták meg az alapító, Rudolf Steiner jelmondatát („Szívvel, kézzel, fejjel”) az újpesti Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai. Kezükben gereblyével, lapáttal, éppen a kertet takarítva találták őket a vendégek, akik a Gaál József út 21-es számú ház elé érkeztek, hogy emlékezzenek Nagy Emilné dr. Göllner Mária művelődéstörténészre, antropozófusra, a magyarországi Waldorf-pedagógia megteremtőjére.

*

Göllner Mária (1894–1982) 121 évvel ezelőtt, november 13-án született. A gimnázium kezdeményezésére tavaly helyeztek el tiszteletére emléktáblát az épület falán, amely egykor férje, dr. Nagy Emil (1871–1956) politikus, ügyvéd, tárcaíró, igazságügy-miniszter tulajdonában állt. Göllner Mária bölcsészhallgató volt, földrajzot, történelmet és filozófiát tanult, 1918-ban doktorált, az első világháború idején a Vöröskeresztnél kezdte meg munkáját, amit évtizedeken át folytatott. Ő alapította saját költségén az első börtönújságot, Bizalom címmel, ez egészen 1944 karácsonyáig kéthetente jelent meg.
Svájcban 1924-ben megismerkedett Rudolf Steinerrel (1861–1925), akinek a szellemisége életre szólóan megérintette. A magyarul is tudó osztrák polihisztor, filozófus, a spirituális mozgalom, az antropozófia megalkotója a Waldorf-Astoria cigarettagyár vezetőjétől, Emil Molttól kapott felkérést, hogy hozzon létre pedagógiai programot az üzemben dolgozó munkások gyermekei számára.
Az első Waldorf-iskola 1919-ben nyitotta meg kapuit Stuttgartban. A Steiner-féle pedagógia a testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére egyformán hangsúlyt helyez egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés útján.
Svájcból visszatérte után Göllner Mária igyekezett magyarul is hozzáférhetővé tenni Steiner műveit, 1926-ban pedig megnyitotta a Kissvábhegyi Waldorf Iskolát és Internátust. Ezt férje támogatása tette lehetővé, aki erre a célra átadta a hatalmas kerttel rendelkező, úszómedencés villájukat, méghozzá úgy, hogy továbbra is finanszírozta az épülettel kapcsolatos költségeket.
A Németországból hívott pedagógusok munkája politikai okokból később ellehetetlenült, 1933-ban visszatértek hazájukba. Az iskola hét év működés után bezárt, de az Antropozófusok Baráti Köre továbbra is a házban tartotta összejöveteleit.
A német megszállás idején üldözötteket bújtatott a család. A háború utolsó hónapjait a kissvábhegyi házban vészelte át mások mellett Török Sándor (1904–1985) író, műfordító, antropozófus is. Ő volt, aki 1944-ben a Keresztény Zsidók Szövetségének alelnökeként eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Számos regénye, esszéje, meséje közül kicsik és nagyok is leginkább talán a Kököjszi és Bobojszára gondolnak jó szívvel. Nevét most a Török Sándor Waldorf Pedagógiai Intézet viseli.
A villa lakóihoz nem volt kegyes a történelem. Göllner Mária két kisebb fiával 1946-ban, a Vöröskereszt megbízásából, egy gyermekvonatot kísérve Svájcba emigrált. Férje nem kapott útlevelet, 1951-ben, 80 éves korában kitelepítették.
Az államosított villára ráférne már a tatarozás, de Göllner Mária és Rudolf Steiner szellemi hagyatéka él és követőkre talált. Magyarországon több mint nyolcvan Waldorf-óvoda és -iskola működik, a világban pedig ezernél is több. A volt szocialista országok közül elsőként hazánkban, 1989-ben Solymáron nyílt újra Waldorf-óvoda és iskola, de a hagyományos iskolai nevelés is egyre több olyan pedagógiai-módszertani elemet vett át, ami kezdetben a Waldorf-pedagógia sajátja volt.

*

A Gaál József úti villa kertjében a gyerekek néhány percre letették a kerti szerszámokat, és Göllner Mária emléktáblája előtt elénekelték Beethoven ifjak számára írt, Signor Abate című frissítő kánonját. Az egyik diáklány elmondta Albert Steffennek a kissvábhegyi iskola alapkőletételére annak idején írt versét, majd mindnyájan visszatértek a szorgos munkához.

– A Göllner Mária nevét viselő újpesti gimnázium három éve alakult – mesélte az iskola igazgatója, Vekerdy Dániel, aki kolléganőjével, Demkó Marianna tanárnővel együtt szintén részt vett a lehullott falevelek összegyűjtésében. – A tananyag az adott életkornak megfelelően kidolgozott; a gyerekek epochális rendszerben, azaz nagyobb blokkokban tanulják a tárgyakat, ez alól a nyelvek és a testnevelés a kivételek. Az angol mellé németet vagy spanyolt választhatnak diákjaink. A Waldorf-iskola tizenhárom osztályos, nálunk mind az öt évfolyam elindult, három kilencedik, két tizedik és egy-egy tizenegyedik, tizenkettedik, tizenharmadik osztályunk van. Már tavaly is voltak végzőseink. Az érettségi ugyanaz, mint az állami iskolában, rajzból és énekből is lehet vizsgázni.

Lehet tudni, mi történt a diákokkal, miután leérettségiztek?

– Van, aki elhelyezkedett, vannak, akik egyetemre mentek, orvosira, műszakira; többen szociális jellegű szakokon, egy fiú vadgazdamérnöknek tanul, más külföldre távozott. Sokan a fő tevékenységük mellett foglalkoznak elég magas szinten művészettel, képzőművészettel, színházzal.

Milyen a diákok összetétele képesség, társadalmi háttér szempontjából? Tandíjat fizetnek?

– Képesség, érdeklődés, társadalmi háttér szerint is sokfélék, de ez célja is az iskolának. A működésünkhöz támogatást kell kérnünk, de ezt mindenki az erejéhez mérten vállalja, vannak, akik keveset fizetnek, vannak, akik sokat.

Mik a jövőbeli terveik?

– Három évvel ezelőtt nyolcvan gyerek kezdett el az iskolába járni, most már kétszázharmincnál is több a diákunk. Szeretnénk, hogy minden évfolyamon kiépüljön a három párhuzamos osztály, akkor lesz elég tanuló ahhoz, hogy be tudjanak indulni azok a fakultációk, szakkörök, amiket elterveztünk.

Kiegyenlítődik-e valamelyest a diákok teljesítménye a tizenharmadik év végére?

– A jó és kevésbé jó képességű gyerekek teljesítménye nem, de ez nem is cél. Alkalmazzuk a kooperatív tanulás módszereit, ám azt nem tudjuk megmondani, hova jutottak volna a gyengébbek, ha nem így működünk. Önmagához képest viszont valamennyi teljesítménycsoport nagyot tud fejlődni.

Balajthy Anna