Neurológia: sokszor nehéz a diagnózis

Még mindig sok a félreértés a neurológiával kapcsolatban. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a pszichiátriai panaszok tartoznak ide, ezzel szemben az idegrendszer szervi eredetű megbetegedéseivel, azok gyógyításával, megelőzésével és rehabilitációjával foglalkozik – foglalta össze röviden a lényeget dr. Német Rozália az Egészségesen a Hegyvidéken – Szabadegyetem idei első előadásán.
Az Országos Gerincgyógyászati Központ neurológusa elmondta, hogy az agy 50-100 milliárd idegsejtet tartalmaz, itt működnek a funkcionális központok. A domináns többnyire a bal félteke: ez a tudatos részünk, a beszédért, a számolásért, írásért, olvasásért, az elvont és logikus gondolkodásért, a jobb oldali végtagok mozgatásáért felelős központokkal. A jobb félteke vezérli a bal oldalunkat, innen jön a muzikalitás, a zene értése, a művészi képesség, a kreativitás, a fantázia.
A neurológiai diagnózishoz egyebek közt ultrahang-, CT-, MR-, EEG-, ENG- és izotópvizsgálatok nyújtanak segítséget. Ehhez a szakterülethez tartoznak az agy vérkeringési zavarai, az epilepsziák, az idegrendszer daganatos és fertőző megbetegedései, a fejfájások és neuralgiák, a mozgászavarral járó megbetegedések, a demenciák, a perifériás idegrendszer megbetegedései, az izombetegségek, az öröklődő neurológiai megbetegedések, a gerincbetegségek idegrendszeri szövődményei, az alvás zavarai, valamint az alkoholbetegséggel összefüggő kórképek.
A stroke, az agy vérkeringés eredetű akut szövetkárosodása a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon. Tünetei a féloldali gyengeség, a beszédzavar – beszédképtelenség –, a szájzug elhúzódása, az egyensúlyzavar, a szédülés, a kettős látás. Hirtelen és erős fejfájással is társulhat. A magas vérnyomás az esetek hetven százalékában kimutatható. Ezenkívül a vesebetegségek, a dohányzás, a magas vérzsír és a genetikai örökletesség jelentik a legnagyobb kockázatot. A stroke sürgős ellátást igényel, ha a beteg három órán belül szakszerű kórházi kezelést kap, és megszüntetik az elzáródást, elkerülhető a tragédia.
Fontos neurológiai betegségcsoport az epilepszia. Az idegsejtek egy csoportjának vagy összességének kóros, egyidejű kisülése az epilepsziás roham, ami lehet alkalmi: magas láz, alváshiány, alkohol- vagy más gyógyszermegvonás okozta egyszeri történés. Spontán és ismétlődő megjelenése esetén beszélünk epilepsziabetegségről.
A rohamok tüneti megjelenése különböző: a nagy roham eszméletvesztéssel jár, a beteg megfeszül, majd rángnak a végtagjai. Gyermekkorban jellemző a néhány másodpercig tartó elrévedés. Máskor a beteg csámcsogni kezd, furcsa szagot érez, vagy vetített képeket lát, átmeneti tudatzavarral kísérve.
A fejfájást minden második ember megtapasztalja. Leggyakoribb a migrén, a tenziós és a cluster fejfájás.
A nők tíz százaléka él át migrénes rohamot: előjele lehet a szikralátás, a látászavar és a látótérkiesés. Általában féloldali, lüktető jellegű, halántéktáji fájdalom jellemzi. Tenziósnak nevezik a „hagyományos” fejfájást, ilyenkor a nyaki és skalpizmok megfeszülnek, ezért ez leginkább a stresszhez köthető.
Neurológiai probléma az arcidegzsába is, ami villámcsapásszerű, nagyon erős fájdalom, sokszor a rágást is lehetetlenné teszi. A sclerosis multiplex autoimmun betegség, a nőknél és az északi országokban élőknél gyakoribb, harminc-negyven százalékban enyhe lefolyású. Immunmoduláns kezelésekkel hatékonyan javítható, gyógyítani azonban nem lehet.
Számítógép-használók körében gyakran előforduló foglalkozási ártalom a kéztőalagút-szindróma: ez általában az első három vagy a középső három ujj fájdalmas, akár könyökig terjedő zsibbadásával jár. Oka a nervus medianus csuklótáji összenyomatása, ami hatékonyan gyógyítható az ideg műtéti felszabadításával. Az arcideg valószínűleg vírusos eredetű, erős fül mögötti fájdalommal kezdődő bénulása okozza az arc féloldali lefittyedését, ami antihisztaminnal, szteroidokkal kezelhető.
Neurológiai panaszokkal járnak a gerinc degeneratív, traumás, daganatos megbetegedései (porckorongsérv, csigolyatörés, ízületi betegség, fejlődési rendellenesség), mert ezek károsíthatják a kilépő idegeket vagy a gerincvelőt. Szinte mindenkinél előfordul szédülés, amit a korábbi vélekedéssel szemben igen ritkán okoz nyaki gerincmeszesedés. Sokszor migrénnel együtt jelentkezik. A szédülés általában a belső fül zavaraira vezethető vissza.

sm.