Új közösségi ház épül az Apor Vilmos téren

Ha a világháború és az államosítás nem szól közbe, ma egy grandiózus templom állna az Apor Vilmos téren. A nagyszabású építkezés gondolata a múlt század harmincas éveiben merült fel, amikor a gyors ütemben benépesülő környék jelentős számú hívő közössége egy új plébánia alapítását és templom építését tette szükségessé. A téren ma is álló épület 1934-ben készült azzal az elképzeléssel, hogy később – miután a nagyobb templom építése befejeződik – közösségi házzá alakítják át.
Az „ideiglenes” templom után 1939-ben a plébániaházat adták át, majd 1941-ben, Irsy László tervei alapján, megkezdődött egy háromtornyos nagytemplom építése. A munkálatok 1943-ig zajlottak; ez idő alatt az impozáns, leginkább a városmajori templomra emlékeztető épületből a háború miatt csak az alapozás, valamint az altemplom készült el.
A háború után az ingatlant államosították. A félbehagyott templom alapjain Pál Balázs, az Iparterv munkatársa tervezésében egy szolgáltatóházat, valamint ahhoz kapcsolódóan egy raktárépületet alakítottak ki 1969-ben. A szolgáltatóház funkció a nyolcvanas évek végéig működött, amikor is két ütemben mulató, majd diszkó települt ide. A diszkó 1998-ban bezárt, az egyházközség ekkor tudta visszavásárolni egykori ingatlanát a hívek nagylelkű adományaival, valamint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye jelentős kölcsönével. Az eredeti altemplomban, Szauer Tibor és Müller Ferenc tervei szerint, 2000-ben elkészült az urnatemető első üteme.
„Évekig gondolkodtunk azon, mi legyen az urnatemető feletti épületrészekkel” – avatott be minket a most lezárult bontás és a hamarosan kezdődő átalakítás hátterébe Müller Ferenc tervező, az egyházközösség tagja. Az építész elmondta, hogy sokáig dédelgették templomépítési terveiket, ezekről azonban le kellett mondaniuk. Egyre nagyobb igény mutatkozik ugyanakkor egy olyan többfunkciós közösségi tér létesítésére, ami a néhány fős, kiscsoportos, családi összejövetelektől az esküvői lakodalmakon át a nagyobb létszámú konferenciákig sokféle program megrendezését lehetővé teszi.
Ezért úgy döntöttek, hogy az egykor raktárként használt csarnoképület átalakításával létrehozzák a régóta áhított közösségi házat. Ez akár 250 fős rendezvényeket is befogadhat, de mobil falak alkalmazásával egyidejűleg több kisebb program szervezésére is lehetőség nyílik benne. A ház Györgydeák Márton plébános javaslatára a vértanú püspök, Apor Vilmos nevét viselheti majd. A jogerős építési engedély már megvan, s amennyiben minden remélt támogatás időben megérkezik, az év második felében megkezdődhet az építkezés.
Az elmúlt bő két hónap során azokat az urnatemető feletti, íves épületrészeket bontották el, amelyek sem funkcionálisan, sem műszakilag nem alkalmasak a közösségi ház kialakítására. Az elbontott részek helyén létrejövő, kör alakú lapos tetőn a későbbiekben kis parkot és keresztutat építenének ki, ezzel is hozzájárulva a kegyeleti hely méltóságához. A teljes beruházás a parkrendezéssel együtt mintegy 240 millió forintba kerül, ennek költségeihez a plébánia adománygyűjtésből, az urnatemető bevételeiből, valamint pályázati támogatásokból kíván forrást biztosítani.

sz.