Az első hegyvidéki lapok

A kiegyezés utáni gazdasági-társadalmi változásokkal párhuzamosan a hazai sajtó is átalakult. A 19. század végére az országos ügyekkel foglalkozó újságok, a közéleti, művészeti hetilapok, folyóiratok mellett egyre inkább igény mutatkozott az egy-egy városrész kérdéseivel foglalkozó lapok iránt. A jelenlegi XII. kerület területén élő számtalan író, költő, képzőművész, politikus, üzletember igényelte a helyi társadalmat érintő híreket, információkat.
A századforduló táján több próbálkozás akadt magyar nyelvű, közéleti, kulturális helyi lap beindítására, de ezek nem jártak sikerrel, egy évfolyamnál tovább nemigen jutottak. Ilyen volt 1892-ben a Budai Hírlap; az első hegyvidéki témákat is érintő újság, a Budai Lapok 1900-ban; majd később a Budai Hegyvidék. Több lapindítási kezdeményezés politikai pártoktól eredt, ám olyan is volt, ami mögött helyi társadalmi szervezet állt, egyebek mellett a Svábhegyi Értesítő 1911-ből, vagy a Svábhegy újság 1922-ből.
A budai – és közöttük a hegyvidéket érintő – lapokat nagy érdeklődés kísérte. A kiadványok kiemelt figyelmet szenteltek a helyi kezdeményezéseknek, híreknek, helytörténeti és művelődéstörténeti írásoknak, tele voltak a társasági és üzleti élet felhívásaival, hirdetéseivel. Ilyen volt a 20. század elején több évet megérő, Fischer-féle Budai Hírlap, vagy az 1930-as évek végén a Budai Krónika.Az 1892-ben startoló Buda és Vidéke olyan ismert hírességeket sorakoztatott fel szerzői között, mint Jókai Mór, Eperjessy István (a Zugliget ismert krónikása) vagy Thirring Gusztáv statisztikus. Szórakoztató melléklapja, A Magyar 1900-ban indult útjára. Az újság az 1900-as évek elejétől politikával is elkezdett foglalkozni, ami megosztotta olvasóközönségét, és hamarosan meg is szűnt.A leghosszabb ideig – 1913-tól 1938-ig – a Budai Napló jelent meg. Neves lokálpatrióta szerkesztője, Viraág Béla a Maros utca 23.-ban alapította meg közkedvelt lapját, amelybe sok saját, lírai hangvételű, a kerület szépségeit is bemutató írást, hosszas taglaló értekezést közölt Buda fejlődéséről, jövőjéről.

(ba)