Téli gondoskodás szobanövényeinkről

Lakásunk belső környezetét saját kényelmi igényeinkhez igazítjuk, ezért fűtünk télen, gyújtunk villanyt esténként. Aztán ehhez a mesterséges környezethez keresünk növényeket, amelyek a természet közeliségét hivatottak jelezni életünkben. Még a legkörültekintőbb utánajárással is nehéz azonban olyan növényeket találni, amelyek a lakáshoz hasonló körülményeket részesítik előnyben, emellett megfelelően dekoratívak is.
Az egész évben egyenletes meleghez szokott növényfajokat a trópusokon találhatjuk meg. Ezek hőmérsékleti szempontból általában jól érzik magukat a szoba 20-22 Celsius-fokos környezetében, a trópusokon mindenütt jellemző párát azonban nehéz biztosítani számukra.
Ha ezt az igényüket próbáljuk kielégíteni, akkor magunknak is jót teszünk, hiszen párás környezetben bőrünk, nyálkahártyánk sokkal ellenállóbb az ilyenkor szokásos betegségekkel szemben. A szoba fabútorai is tartósabbak és szebbek magasabb páratartalomban, nem is repedeznek ilyen környezetben.
Ám a jól szigetelő, modern nyílászárók korában a levegő nedvességtartalma könnyebben kúszik felfelé, mint lefelé a szobában, s ezt sokszor csak a kicsapódó vízcseppekből és a rajtuk elszaporodó penész zöldes foltjaiból vesszük észre. Szobanövényeink szempontjából talán még kedvezőtlenebb a helyzet felújítás előtt, ilyenkor nem a bennrekedő pára, hanem általában a levegőt erősen szárító fűtési rendszerek okoznak problémát, aminek megoldása a folyamatos párologtatás lehet.A velünk élő növényekre nézve veszélyt jelent a téli szellőztetés is. Lehet, hogy a penészesedéstől való félelmünkben éppen a felesleges párát engedjük ki a lakásból, amikor a beáramló hideg levegő hatására megfáznak kedvenceink. Sok dísznövényről közismert, hogy nem viseli el a huzatot, vagy a hirtelen lehűlést, de sajnos egyetlen olyanról sem tudunk, amelyik károsodás nélkül kibírná a szobai hőmérséklethez képest akár 15-25 fokkal alacsonyabb hidegsokkot. Amikor váratlanul peregni kezdenek az egyébként életerős növény levelei, akkor általában már nincs segítség.
Hasonló hatást válthat ki, ha a növényeket hideg vízzel locsoljuk. Télen a csapvíz sokkal hidegebb, mint nyáron, a langyos esőhöz szokott növények igényei azonban változatlanok, és nem viselik el ezt a hideghatást. Más szempontból is jobb, ha állott – és eközben szobahőmérsékletre melegedett vízzel – öntözünk. Télen, különösen párás környezetben, a növények általában kevesebb vizet igényelnek, és az ilyentájt virágzókat kivéve tápoldatozni sem szükséges őket.
A trópusi származású szobanövények esetében a másik nehézség a fényhiány. Mi is levertséget érzünk, ha a rövid téli napokon a felhők, vagy a köd miatt még az a kevés természetes fény sem jut el hozzánk – a tizenkét órás napsütéshez szokott trópusi szobanövények számára pedig a fénymegvonás még drasztikusabb.
A téli napforduló után a nappalok lassan hosszabbodnak, de eleinte ez még csak tendenciaként értelmezhető, mi sem nagyon vesszük észre jótékony hatását. Növényeink egy része a napi megvilágítás változásához köti fejlődését. Ezek a fajok reagálnak először a nappalok hosszabbodására, és növekedésbe, virágzásba kezdenek. Ezt használják ki a kertészek, amikor a megvilágítás mesterséges befolyásolásával, például, mikulásvirágot időzítenek a karácsonyi időszakra.
Elvileg a szobában is van lehetőség a napfény pótlására, mégsem lenne olyan egyszerű, mint a hőmérséklet, vagy a páratartalom beállítása. Ahhoz, hogy növényeink jól érezzék magukat, speciális, a nap sugarait utánzó lámpákkal kellene kiegészíteni a megvilágítást reggel és este.
Ilyen beruházás helyett inkább apró figyelmességekkel próbáljunk növényeink kedvébe járni! Tegyük például a cserepeket – különösen a télen virágzókét – a lakás legvilágosabb, déli ablakaiba. Bár szigetelési szempontból kedvező lenne, mégse húzzuk be a függönyt a növények előtt, és még a legborongósabb napokon se hagyjuk leeresztve a redőnyt azokban a helyiségekben, ahol tartjuk őket. A kevés fény hatékonyabb megkötésére jó módszer, ha puha, kissé nedves ronggyal letöröljük a port a levelekről. Ezekkel az óvintézkedésekkel sokat segíthetünk növényeinken, amelyek így károsodás nélkül élik túl a telet, és jó kondícióban várhatják a kikeletet.

(Barta)