Tanítanak és emlékeztetnek
A szabadságharc csúcspontjaként 1849. május 21-én foglalta vissza a budai várat a magyar honvédsereg. Ennek emlékére 1992 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar honvédelem napját.
Az idei országos ünnepségsorozat részeként a Gesztenyés kertben álló ’48-as emlékműnél a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartott megemlékezést. A jelenlévők, köztük Kun-Szabó István vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, elhelyezték az emlékezés koszorúit az obeliszk talapzatánál.
Hajdú András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola hallgatója beszédében a honvédek hősiességét emelte ki. Mint elmondta, százhatvanhat évvel ezelőtt, május 21-én a hajnali órákban a huszonnégy fontos mozsarak mellett elhelyezett röppentyűk tüze adta meg a rohamjelet a zászlóaljainknak.
A tabáni síremlék azoknak a honvédeknek állít emléket, akik a tizenhét napos ostrom alatt életüket adták hazájukért, az egész magyarságért – emlékeztetett Hajdú András. „Azért vagyunk itt – fogalmazott –, hogy lerójuk tiszteletünket, és fejet hajtsunk a ma már elképzelhetetlen korszellem előtt, amikor a társadalom kevésbé elismert tagjai is oly’ tettekre voltak képesek, amik évszázadok múltán is kapaszkodót jelentenek számunkra. Mert nem csupán példát mutatnak a szabadságharc honvédjei, hanem tanítanak és emlékeztetnek is minket.”
Hajdú András szerint a Gesztenyés kertben álló emlékmű és mindaz, amit jelképez, támpont mindnyájunk számára. Kiváló hadseregünk volt 1848–49-ben, nagyszerű vezérekkel és újszerű megoldásokkal; megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk, és rajtuk keresztül is lássuk, érezzük a történelmet, amire mindenkor támaszkodhatunk.
-os
A Gesztenyés kertben lévő obeliszket jóval a forradalom és szabadságharc leverését követően, 1877-ben az egykori tabáni temetőben állították fel a budai vár visszafoglalásakor hősi halált halt és itt eltemetett 368 honvéd emlékére. A sír rövidesen nemzeti kegyhellyé vált, ahová évről évre elzarándokoltak az „öreg” honvédek és a hősök emléke előtt fejet hajtó utókor. Az obeliszk a tabáni temető felszámolása után került a jelenlegi, immár végleges helyére, a síremléket a Hegyvidéki Önkormányzat újíttatta fel.