Két őstulok érkezett a Budakeszi Vadasparkba

Nagy a vidámság mostanában a Budakeszi Vadaspark parasztudvarában, az elmúlt hetekben kilenc kecskegida született. A négy anyakecske egyike túl is teljesítette az átlagot, és egyenesen hármas ikreknek adott életet. A sok kicsi vidáman ugrabugrál a karámban, hol anyjukon vesznek lendületet, hol apjuk fején próbálják ki erejüket. Aki mostanában látogat ki a parkba, számíthat a mindig élénk társaság reggeltől estig tartó viháncolására.
Márciusban és áprilisban a vadaspark éjszakai programokat is kínál. Záróra után csoportos vezetést tartanak azoknak az érdeklődőknek, akik szívesen megnéznék a sötétbe burkolódzó erdőt, s meghallgatnák a benne mozgó állatok neszezését. A park lakóinak egy része éjszakai életmódot folytat, így olyankor van elemében, mások inkább megbújnak a sötétben.
A túrák biztosan maradandó élményt nyújtanak, hiszen manapság kevesen mozognak otthonosan a sötét erdőben, és még kevesebben ismerik az olykor váratlan, ijesztőnek tűnő zajokat, amelyeket esetenként teljesen ártalmatlan lények keltenek. A bátor jelentkezők a (23) 451-783-as telefonszámon vagy a budakeszi.vadaspark@pprt.hu elektronikus címen regisztrálhatnak a március 27-én 19 órakor, míg április 3-án, 10-én, 17-én és 24-én 20 órakor kezdődő vezetésre. A szervezők kérik, hogy mindenki vigyen magával az alkalomhoz (időjáráshoz és hangulathoz) illő világítóeszközt.
Két őstulok érkezett a Budakeszi Vadasparkba március elején. A hír különlegességét az adja, hogy ez az állat, minden mai szarvasmarha őse, mintegy 400 éve kihalt! Utolsó példánya az észak-lengyelországi tóvidéken pusztult el néhány ezer évvel a háziasítás után. A barlangrajzokon még gyakori állat eltűnésében valószínűleg a házi marhák konkurenciája a legelőterületeken, valamint a vadászat játszotta a főszerepet.
Akkor hogyan lehet most mégis élő példányokat látni? Ez a történet valamikor száz évvel ezelőtt kezdődött, amikor a legnagyobb európai kérődzők pótlására elkezdték keresztezni az ősi jelleget mutató házi marhákat. Ebben az időszakban alakult ki a nemesítőjéről elnevezett Heck marha, amely megjelenésében erősen hasonló volt az ősmarhához, mindössze méretében maradt el tőle.
Azóta több párhuzamosan zajló tenyésztési program is elkezdődött, mások mellett a hitleri Németország is szorgalmazta az őstulok felélesztését, hogy az eredményeket aztán propagandacélokra használja. A modern kori kísérletek közül talán az egyik legsikeresebb a Hortobágyon zajló, amelyben félvad körülmények között élnek az állatok. Onnan érkezett most egy pár Budakeszire.
Az ifjú ara azzal vívta ki a gondozók figyelmét, hogy egy óvatlan pillanatban átszökött a bikák karámjába. Mivel ott nem maradhatott, szenvedélyes kalandja végén befogták, és egy hozzá illő partnerrel párba állítva ideszállították. Az akadályokat elsöprő vehemenciájával a nevére tökéletesen rászolgáló Lavínia és az őt még a látogatóktól is megvédeni kész férje, a farkasszívű Lupó nyáron borjúáldás elé néz.
Nem érdemes azonban addig várni a vadaspark felkeresésével, mert nem hétköznapi lehetőség, ha egy élő ősállatot csodálhat meg a látogató. És a csodálat itt nem költői túlzás, az akár 80 centiméteres szarvakkal büszkélkedő, fekete őstulkok – nevük pejoratív csengése ellenére – valóban szemrevaló, tekintélyt ébresztő állatok.

BI