Illatos ételek, ehető illatok – fűtsünk be a tűzhellyel!
Amióta jobbnál jobb magvas kenyereket sütök, bizony, kissé tanácstalan vagyok néha reggelente, amikor a családtagjaim előszedik a lekvárokat a hűtőből. Ezért kezdtem el foglalkozni az édes péksüteményekkel is.
A következő kelt finomságban azt szeretem a legjobban, hogy a tésztájába kevert vaníliamagok utánozhatatlanul finommá teszik. Baracklekvárral, meggylekvárral, jó minőségű vajjal kiváló napindító. És nem is kell hozzá olyan korán kelni!
Vaníliás briós reggelire
60 dkg liszt
3 dl langyos tej
3 ek cukor
1 tojás
1 tojás sárgája
3 dkg friss élesztő
1,5 rúd vanília
1 tk só
18 dkg vaj
Könnyű kovászt készítünk 1 deci langyos tejből, 1 teáskanál cukorból, az élesztőből és 3 evőkanál lisztből. Amíg ez felfut, nagy tálba szitáljuk a maradék lisztet, összevegyítjük a sóval, a vanília kikapart magjaival, a cukorral, beleöntjük a maradék tejet, 3 deka puha vajat, egy egész tojást és egy sárgáját, valamint a kovászt.
Szép fényesre dagasztjuk a tésztát, tiszta konyharuhával lefedjük, és háromnegyed óra alatt a duplájára kelesztjük. Ezután – annak megfelelően, hogyan szeretnénk formázni – hat vagy tizenkét darabra vágjuk, kis cipókat formázunk belőlük, és tovább kelesztjük negyedórán át.
Ha foszlós kalácsra vágyunk, ezeket a kis gömböket kell jó vékonyra kinyújtanunk, megkennünk olvasztott vajjal, majd feltekernünk. Az így kapott hengereket aztán kedvünkre formázhatjuk, de számoljunk azzal, hogy a további (kb. 40 perces) kelesztés alatt még tömörödnek, duzzadnak! 180 fokra előmelegített sütőben, vajjal megkenve, 20-25 perc alatt szép aranybarnára sülnek.
*
Még a legsápadtabb őszi napokat is képes bearanyozni egy jó, meleg sütőtökkrémleves. Nemcsak csodás színével, de selymes állagával és mennyei ízével is sokat hozzá tud tenni egy étkezéshez.
Korábban már írtunk a különféle tökök erényeiről. Nálam továbbra is a zöldesszürke magyar tök a favorit, de ehhez a leveshez kiváló az ilyenkor már szinte mindenhol kapható narancssárga sonkatök is, az ízét ugyanis szépen kihozzák a hozzáadott fűszerek, no meg a kókusztej.
Sütőtökkrémleves tökmagolajjal
1 kg sütőtök
1 db hagyma
2 ek méz
½ narancs leve
1 db krumpli
1 db alma
1,2 l alaplé
3 dl kókusztej
kínai ötfűszer fűszerkeverék
só, bors, tökmagolaj
A tököt nagyobb darabokra vágom, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, és 200 fokon, 45-55 perc alatt jól átsütöm. Az alaplében puhára főzöm a meghámozott krumplit és almát.
Ezalatt apróra vágom a hagymát, kevés olajon megdinsztelem, és a mézzel együtt kissé karamellizálom. Meghintem a fűszerkeverékkel, sóval, borssal, majd beleteszem a tököt, az almát és a krumplit, és botmixszerrel egyneműsítem. Belefacsarom a narancslét, és kókusztejjel húzom fel.
Ízlés szerint alaplével vagy egy kis tejszínnel még tovább hígíthatjuk. Ha savanykásabb levest szeretnénk, tehetünk hozzá több narancslét, ha édesebbet, akkor a mézből adagoljunk még. Tálaláskor tökmagolajat locsoljunk a tetejére! 
*Egy gyors, de igen laktató fogás következik. Olyan napokra ajánljuk, amikor nagyon kevés időnk marad a főzésre, de szeretnénk tartalmas húsételt készíteni.
A padlizsánnak magas az ásványianyag- és vitamintartalma, emellett aránylag kevés kalóriát tartalmaz, így kitűnő köret frissen sült húsok mellé, és ha egy kis szezámmagot is hintünk rá, akkor nyugodtak lehetünk afelől, hogy ma is tettünk valamit a koleszterinszintünk csökkentéséért. Viszont színházba, moziba, koncertre ne ezen a napon menjünk, mert szomszédjaink nem lesznek oda fokhagymaillatunktól...
Padlizsánsaláta fokhagymás pecsenyével
A padlizsánsalátához:
1 közepes padlizsán
2 gerezd fokhagyma
1 ek szezámmag
1 pohár natúr joghurt
só, bors, olaj
A pecsenyéhez:
2 szelet hosszúkaraj
1 ek olaj
só, bors, fűszerpaprika, fokhagyma, római kömény
Kevés olajon pirítani kezdjük a kés lapjával szétlapított, felaprított fokhagymagerezdet és a szezámmagokat, majd rádobjuk a felkockázott padlizsánt. A natúr joghurtot elkeverjük a másik, átpréselt fokhagymagerezddel, egy kicsit megsózzuk, és félretesszük.
Előveszünk egy másik serpenyőt, és kevés olajat hevítünk benne. Kiklopfoljuk a hússzeleteket, és a felaprított fokhagymába, paprikába, őrölt római köménybe, sóba, borsba hempergetjük, majd hirtelen pirosra sütjük mindkét oldalukat. Tálaláskor a padlizsánt meglocsoljuk a fokhagymás tejföllel, és kevés frissen tört borsot hintünk rá. 
*
Mostanában igyekszünk kiélvezni a kirándulóidőt, ha tehetjük, engedünk a csábításnak, és nekivágunk az őszi erdőnek. Hogy gyerekekkel se kelljen szigorú napirendhez alkalmazkodni, ilyenkor érdemes magunkkal vinni az ebédet, uzsonnát, így nem kell időre visszaérnünk.
Az őszi piknik egy hasznos fogása a cipóban sült csülök: nemcsak praktikus, de igen kiadós is. Ráadásul, ha jól becsomagoljuk, még melegen is tarthatjuk a fogyasztás pillanatáig. Nem kell hozzá semmi különös, csak egy jó kelt tészta és egy szép füstölt csülök.
Cipóban sült csülök
1 füstölt csülök
24 dkg krumpli
4 dkg élesztő
4 dl langyos víz
1 tk cukor
70 dkg finomliszt
10 ek olaj vagy 10 dkg vaj
2 tk só
mustár, torma
A csülköt nagy lábasba tesszük, annyi vízben, amennyi elfedi, és annyi óráig főzzük, ahány kilót nyom. A krumplit héjában megfőzzük, hagyjuk kihűlni, majd meghámozzuk, áttörjük, és szép, fényes tésztát dagasztunk a hozzávalókból. A vizet óvatosan adagoljuk; lehet, hogy nem lesz szükség mind a négy decire, ez a krumpli minőségétől is függ.
A tésztát tiszta kendővel letakarjuk, és kb. 50 perc alatt a duplájára kelesztjük. Ha a csülök megfőtt, lebontjuk a csontról a húst, darabokra tépkedjük, és a tenyérnyire nyújtott tésztadarabokba töltjük, amelyeket előzőleg megkentünk mustárral és/vagy tormával. A cipókat varrattal lefelé lisztezett deszkára sorakoztatjuk, és további 30 percig hagyjuk kelni a konyharuha alatt.
Ezalatt előmelegítjük a sütőt 200 fokra. A megkelt cipókat megkenjük olajjal, majd aranybarnára sütjük őket. 
*
Az utóbbi időben egyre többen válnak allergiássá a laktózra. A következő pohárdesszertet azonban ők is bátran fogyaszthatják, hiszen tej helyett most mandulatejet használunk.
Ez a finom, mandulaízű folyadék sok szempontból egészségesebb is a tehéntejnél, hiszen jóval kalóriaszegényebb, rengeteg E- és D-vitamint tartalmaz, s még jótékony zsírok is megtalálhatók benne, mint például az omega-3 zsírsav. Ráadásul ez a desszert igazán könnyű és nagyon finom.
Mandulatejes pohárdesszert
A rozmaringos kekszmorzsához:
25 dkg vajas, omlós keksz
12,5 dkg vaj
5 dkg mandula
1-2 arasznyi rozmaringág
A mandulatejes krémhez:
4 dl mandulatej
20 dkg jó minőségű fehér csokoládé
3 lapzselatin
Először a vajas morzsát készítjük el. Ha laktózérzékeny számára főzünk, válasszunk laktózmentes vajat, ha nem, használhatjuk a normált.
Tegyük a kekszeket egy robotgépbe, tépkedjük rá a friss rozmaringleveleket, legalább egy-két arasznyi szárról, tegyük hozzá a hideg vajat és a mandulát, majd dolgozzuk össze a géppel, amíg szép, zöldes színű morzsát kapunk. Ekkor melegítsük fel a sütőt 180 fokra, terítsük egy sütőpapírral bélelt tepsire a kekszes tésztát kb. 2-3 milliméter vastagon, és süssük kb. 15 percen keresztül, amíg a szélei elkezdenek pirulni. Ezután vegyük ki, ujjnyi vastagon adagoljuk poharakba, majd finoman nyomkodjuk le egy kanállal, és hagyjuk kihűlni.
Elkészítjük a krémet: ehhez nem kell mást tenni, mint felforrósítani (nem kell forralni) a mandulatejet, majd beleszórni a fehércsoki-pasztillákat és beledobni a vajat. Le is húzhatjuk a tűzről, a forró folyadékban szépen felolvad minden.
Kézi habverővel simára keverjük, és amikor teljesen egynemű, hozzáadjuk az előzőleg hideg vízbe áztatott zselatinlapokat. Ha ez is feloldódott, félretesszük kissé hűlni. Ha a krém lehűlt, de még nem kötött meg, óvatosan a morzsarétegre öntjük, majd lefedve a hűtőbe tesszük egy éjszakára. Tálalás előtt mandulapelyhet pirítunk száraz, felforrósított serpenyőben, és meghintjük vele a desszertek tetejét.
*********************************************************************
Természetes légfrissítők
Sokáig nem voltam híve a természetbarát, otthon összeeszkábálható légfrissítőknek, mert úgy gondoltam, nincs különösebb jelentősége annak, mit lélegzünk be a levegővel együtt. Amióta azonban átestem a várandós időszakaimon, minden megváltozott.
A szaglásom olyan lett, mint egy vadászkutyáé, és az orrom azonnal jelez, ha valamilyen szintetikus illatba botlom. Amikor utánanéztem, mégis mi minden lehet az, amit érzek, megdöbbenve tapasztaltam, hogy a kozmetikaipar gátlástalansága, akárcsak az élelmiszeriparé, ma már szinte a végtelenségig terjed, és kár naivnak lennünk: sok cég, ha lehet, gond nélkül bocsát piacra kisebb-nagyobb mértékben egészségkárosító termékeket, nem úgy, mint egy-két generációval korábban.
Mivel azonban erős igényem is lett a jó illatokra, kénytelen voltam saját, ellenőrzött anyagokból összeállított illatosítókhoz folyamodni. Egy-két ötlet következik.
A szódabikarbóna varázslatos szageltüntető erejéről már korábban is írtunk, ha tehát van egy eleve kellemetlen illat, kezdhetünk azzal, hogy kis tálkákba kitesszük ezt a csodaport – de ettől ugyebár még nem lesz üdítő a levegő. A klasszikus megoldások közé tartozik a keskeny nyakú üvegcsébe öntött alkoholos illóolaj-keverék, amibe szantálpálcákat állítunk. Ez azért jó, mert mi dönthetjük el, mikor és milyen illatot szeretnénk ily módon párologtatni.
Ha már párologtatás: a télidőben a radiátorra helyezett tálkákba is cseppenthetünk olajakat, de jól átdörzsölt citrom- és limehéjakat is elhelyezhetünk a fűtőtesteken. Ha azonban hosszan tartó, üde illatot szeretnénk, legjobb, ha fogunk egy lábost, vizet teszünk bele, és alaposan átforraljuk a számtalan fűszer közül a számunkra legkedvesebbekkel. Télen tehetünk a vízbe narancskarikát, fahéjat, szegfűszeget, gyömbért vagy citromot, tavasszal illatos virágokat, nyáron számtalan fűszernövényt, köztük az olajakban gazdag rozmaringot, vagy bazsalikomot.
A lime kitűnően párosítható a tiszta alkohol illatával. Ennek keverékét csepegtethetjük szárított virágokra, és biztosak lehetünk benne, hogy sokkal finomabb illatot kapunk, mintha készen vett potpourrit tennénk a dohányzóasztal közepére. Ha melegséget árasztó, bensőséges hangulatot szeretnénk kelteni, folyamodhatunk a frissen főtt vagy pörkölt kávé illatához, de karácsony idején bennem például az öreg konyhai fémedényben a nagymamám által meggyújtott és elégetett fenyőág szaga ébreszti a legszebb emlékeket.
Az illatok fokozásához tehát mindig kell a hő. Kivéve, ha a felmosóvízbe vagy ha a porszívó légszűrőjére cseppentünk a finom olajokból. A füstölők, mint tudjuk, károsan hatnak a tüdőre, de a kőolajszármazékokból készült illatgyertyáktól is jobb óvakodnunk, viszont készíthetünk otthon méhviaszból saját gyertyát, és erre még csepegtethetünk a méz illatához passzoló olajakat is.
A lehetőségek sora tehát végtelen. Érdemes kísérletezni, és nem beletörődni az ipari hulladékokból előállított, gyakran mérgező bolti választékba.
Régen a gyerekeknek kis, egyszerű, baba formájú zsákot varrtak, és teletömték olyan füvekkel, gyógynövényekkel, amik nyugtatóan hatottak rájuk. Aztán melléjük tették a kiságyba, és ők aludtak, mint a tej. Én a babazsákba levendulát, rozmaringot, rutát, majoránna frissen leszedett, megszárított leveleit helyezném, de természetesen a menta és a citromfű sem maradhatna ki a sorból. S ha hosszabb idő után veszítene illatának intenzitásából, újjáéleszteném a legkülönfélébb, rácsepegtetett illóolajakkal.
Az oldalt összeállította és írta:
Juhász Zsófia